1.1 Elmélet

A szövegfeldolgozás célja, feladatkörei

A szövegfeldolgozás célja alsó tagozaton az anyanyelvi kommunikációs kompetencia, azon belül különösképpen az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes fejlesztése.

A szövegfeldolgozás feladatai:

-A szövegbefogadás fejlesztése a szövegértés igényének és eszköztárának kialakításával.

A gyermekek – mivel folyamatosan kerülnek különböző kommunikációs helyzetekbe – már iskolába lépésük előtt rendelkeznek a szövegbefogadás-szövegértés bizonyos képességeivel. A beszélt (nyitott) szöveg megértése és alkotása természetes módon zajlik a családi, óvodai, stb. környezetben. Az írott (zárt) szövegekkel is kapcsolatba kerülnek a vers- és mesehallgatások, mondókák, gyerekdalok hallgatása, tanulása, mesefilmek nézése során. Az iskolai szövegfeldolgozó órákon azonban az írott szöveg megértése olvasási tevékenységgel kapcsolódik össze. Ha a szöveg megfelel a gyermek életkori sajátosságainak, világtudásának, akkor első olvasásra (hallásra) is megérti a szöveg lényegét. Ezt a módszertanban elsődleges megértésnek nevezzük. A szöveg feldolgozása során a tanulók azt többször is újraolvassák, feladatokat oldanak meg, melynek eredményeként a szövegbefogadás elmélyültebb, alaposabb lesz (mélyebb megértés). Az alábbi ábra szemlélteti a folyamatot:

1. ábra: Szövegbefogadás

Elsődleges megértés: -----------------

Mélyebb megértés: __________

Forrás: Adamikné-Kálmánné-Kernya-H.Tóth 2001: 140.

-A nyelvismeret fejlesztése.

A szövegek feldolgozása során mintát kapnak a tanulók a különböző szövegek nyelvi-stilisztikai megformáltságára. Ugyanakkor tudatosan bővítjük a szókincsüket is. A fejlesztés a szó, (szószerkezet) a mondat és a szöveg szintjén egyaránt meg kell, hogy valósuljon.

-Az írásbeli szövegalkotás néhány szövegmodelljének megismerése, tudatosítása.

A szövegértés és a szövegalkotás szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásával, sajátosságainak megfigyelésével előkészítjük, illetve tudatosítjuk az írásbeli szövegalkotást, és mintát adunk a különböző szövegműfajok normáinak megfelelő alkalmazására a tanulók saját írásbeli szövegalkotásához.

-A műelemzés előkészítése.

A szövegfeldolgozó órákon alapozzuk meg a felsőbb osztályok és a középiskola műelemző munkáját. A népköltészettel, a klasszikus és kortárs, a hazai és európai költők, írók munkáival való találkozás során a tanulók megismerkednek az epikus művek és a lírai alkotások néhány jellemzőjével, és képessé válnak azok felismerésére, azonosítására.

-Az olvasóvá nevelés.

Az olvasási kedv felkeltése, az irodalom megszerettetése fontos feladat a köznevelés minden szakaszában, de az alsó tagozaton kitüntetett szerepe van. Ebben a szakaszban tanulják meg a gyermekek az olvasás jelrendszerét, az életkori sajátosságaiknak megfelelő szövegértelmezést. Az olvasás színvonala alapvetően meghatározza az ember olvasáshoz való viszonyát. Ezért az olvasóvá nevelés fontos lépcsőfoka a biztos olvasástechnika és a szövegértő olvasás minél magasabb szintre emelése, melyben nagyon nagy a tanítók felelőssége.

-A tanulók személyiségének fejlesztése.

Az anyanyelvi képességek fejlesztése egyszerre célja és eszköze is a személyiségfejlesztésnek. A különböző irodalmi és nem irodalmi szövegekkel való találkozás, azok értelmezése hatással van a tanulók kognitív (értelmi) és pszichikai, érzelmi fejlődésére egyaránt. Figyelmük, képzeletük, emlékezetük, önismeretük is pozitív irányú változáson megy keresztül. Ugyanakkor – jól megválasztott olvasókönyvi szöveg esetén – maga a szövegtartalom alkalmas lehet a nemzeti identitástudat, erkölcsi és kulturális értékek, hagyományok közvetítésére, a személyiségbe való beépülésére.

-A tanulási képességek fejlesztése.

A szöveg-feldolgozási és a gondolkodási műveletek összekapcsolódása során rutint szereznek a tanulók a lényeg kiemelésében, az információk, adatok megkeresésében, összefüggések észrevételében, a tanulást támogató eljárások (kulcsszavak keresése, rendezések, összehasonlítások, hipotézisek felállítása, stb.) alkalmazásában. Mindez hatással van a kognitív képességeik és az anyanyelvi kompetencia fejlődésére.