Skip navigation

2.1.1 Tudás és kompetencia

A pedagógia a tudás vonatkozásában a tartalomtudás (lexikális tudás, ténytudás) és az eszköztudás fogalmát különbözteti meg. A tartalomtudás az ismeretek tudati leképeződése, míg az eszköztudás az újabb tudások megszerzésére, a problémamegoldásra alkalmas. Ténytudásnak tekintjük pl. Kossuth Lajos szegedi beszédének szó szerinti megtanulását, eszköztudásnak pedig, ha megpróbálunk a beszéd szövegéből az elmondás okaira és az emberekre gyakorolt hatására következtetni.

A kognitív tudomány szemléletmódja leképező jellegű vagy deklaratív tudásnak nevezi az ismeret jellegű (fogalmi) tudást. A folyamat jellegű, tevékenységekkel, műveletekkel kapcsolatos tudást pedig procedurális tudásnak, melyet a hagyományos pedagógiában készségek, képességek, jártasságok összességének felel meg. A szituatív tudás pedig a tudás szituációkban való alkalmazhatóságát teszi lehetővé.

A hagyományos oktatás stratégiája elsődlegesen a tartalomkövetés, ezért a fogalmi, lexikális tudást kérte számon a tanulóktól.

A XXI. századra a tanulás-tanítás elméletében és gyakorlatában megváltozott a tudással kapcsolatos szemléletmód. Ez köszönhető annak is, hogy a tudomány és technika ugrásszerű fejlődésével olyan hatalmas mennyiségű tudás, ismeretanyag halmozódott, halmozódik fel, melynek minden szegmensét az egyénnek lehetetlen lenne elsajátítania. Éppen e fejlődésnek köszönhetően és ezt szolgálva a tudás tartalma egyre inkább elmozdul a ténytudás felől az eszköztudás, illetve a deklaratív tudás felől a procedurális és szituatív tudás irányába. A különböző nemzetközi mérések (pl. PISA) is azt várják el, hogy a tanulók képesek legyenek problémák megoldására használni megszerzett tudásukat. Vagyis a használhatóságra, a mindennapi életben alkalmazhatóságra koncentrálnak. Előtérbe került a sikeres önmegvalósításhoz szükséges tudás, – úgy is mondhatjuk, hogy kompetenciák összessége – mely birtokában az iskolából kikerülő tanulók megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak, s képesek lesznek maguk irányt szabni élethosszig tartó tanulásuknak.

A kompetencia komplex, minőségi jellemzőkkel körülhatárolható tudást jelent, mely jellemzők közül legfontosabb annak transzferálhatósága, az eredeti tanulási szituációtól eltérő helyzetben való alkalmazhatósága. Ezért a legfontosabb kompetenciák, az un. kulcskompetenciák fejlesztését tekintjük a köznevelés-közoktatás egyik legfontosabb céljának. Ez természetesen nem jelenti a tartalmi tudás teljes elvetését, hiszen bizonyos alapismeretek nélkül kompetenciákról sem beszélhetünk.