4.1.3.1 Az értő (szó szerinti) olvasás

Tulajdonképpen a szövegben lévő információk megértését jelenti. Természetesen nem csak az informáló szövegtípushoz kapcsolódik, hiszen az élmény- és tudáskínáló szövegekben is információkkal, ismeretekkel találkozunk, csak – ahogyan már korábban rávilágítottunk – más és más az olvasás célja s különböző szövegtípusok olvasásával. Ugyanakkor az informáló (dokumentum) szövegek esetében is végeztetünk sokféle gondolkodási műveletet, ahogyan erről majd külön fejezetben is szólunk.

Az értő olvasás tanítása során – a szöveg típusától függően – a következő tevékenységeket végezzük, végeztetjük el a gyerekekkel:

-Meggyőződünk a szavak jelentésének ismeretéről – szómagyarázat, kifejezés értelmezés.

-Rákérdezünk: 1. a fő gondolatra, 2. a részletekre, 3. az ok-okozati viszonyokra, 4. a szövegszerkezet egyéb felépítésére (időrend, logikai rend: összehasonlítás, felsorolás), 5. a szövegszerkezet részekre bontása, a részek lényegének vizsgálata; a részeket eleinte a tanító jelölteti be a gyerekekkel, később ezt önállóan végzik.

A tanító szokásos kérdései lehetnek:

-A szereplőkre: Ki? Mi?

-A színhelyre: Hol?

-Az időre: Mikor?

-A módra: Hogyan?

-Az okokra: Miért?

Fontos, hogy rászoktassuk a gyerekeket az utasítások – a szóbeli tanítói, illetve a munkafüzetek feladatainak – követésére.