8.1.2.1 Mesék
A mese a történelmi kezdetektől az ember kísérője, ugyanakkor személyiségfejlesztő szerepe is vitathatatlan. A mesék sokszor fontos erkölcsi tanulsággal szolgálnak, tükrözik az ember igazságosságba vetett hitét, mely szerint a jó törvényszerűen elnyeri méltó jutalmát, a rossz bubásra ítéltetik. Középutas jellem nincs a mesékben. Nagyon fontos a jellemek szélsőségessége, hiszen leegyszerűsített formájukban segítséget nyújtanak a világban való eligazodásban, a viszonyulások kialakításában; megkönnyítik a gyermek számára a pozitív értékekkel való azonosulást. A mese tehát – miközben fejleszti a gyermek fantáziáját –, identifikációs, utánzási és szereptanulási terep is egyben. A mesék kimondatlanul ajánlanak megoldásokat a konfliktusok kezelésére, oldják a feszültséget. (A mese terápia is lehet: Boldizsár Ildikó például mese-terepeautaként nemcsak gyermekek, hanem felnőttek egyes pszichés betegségeit is hatékonyan kezeli.)
A szövegfeldolgozás során figyelembe kell venni, hogy a mesék alkalmasak az anyanyelvi kommunikációs kompetencia a sokoldalú fejlesztésére: az olvasás, a szövegértés, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére és a szókincs bővítésére is. Ugyanakkor hatással van a kognitív képességek fejlődésére is; alkalmas a különböző gondolkodási műveletek, az analízis – szintézis gyakorlására is.
A stílusvizsgálat során az adott mesével kapcsolatban következőket kell tudatosítani illetve felismertetni a tanulókkal:
-a mese: kitalált történet
-népmese, műmese (keletkezésük, terjedésük régen és ma)
-verses mese, prózai mese
-néhány mesefajta (tündérmese, állatmese, csalimese, tréfás mese, láncmese, valós mese)
-mesemondatok (pl. Jótett helyébe jót várj! Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! stb.)
-állandó szófordulatok (kezdő, záró és egyéb formulák, pl. Egyszer volt, hol nem volt… Itt a vége, fuss el véle! Ment, mendegélt… stb.)
-mesei szereplők (pl. király, királyfi, királykisasszony, szegény ember, gonosz mostoha, tündérek, boszorkányok, órások, törpék, sárkány, táltos paripa és más beszélő állatok, stb.)
-mesei helyszínek (pl. királyi palota, kerek erdő, stb.)
-átváltozások (pl. békából királyfi, stb.)
-varázserejű tárgyak (pl. köpeny, kantár, stb.)
-meseszámok (pl. 3 fiú, 3 próba, hétfejű sárkány, stb.)
Hogyan, milyen modellel történjen a mesefeldolgozás? Mind a részenkénti szövegfeldolgozás, mind az RJR-modell alkalmas rá. Válogassunk az előző órákon megismert, a szövegértési-szövegalkotási készség fejlesztésére alkalmas módszerekből, technikákból! Használjuk a drámapedagógia eszközeit, és készíttessünk illusztrációkat, rajzokat is! Szánjunk kiemelt szerepet az előfeltételezésekre épülő jóslás-típusú feladatoknak (cím, kulcsszavak, szakaszos szövegolvasás)!
Ügyeljünk arra, hogy olvasás órán olvasás is legyen! A módszerek, változatos alkalmazása ne az olvasást helyettesítse, hanem a szöveg megértésében segítse a tanulókat!