Skip navigation

8.1.1 Epika, líra, dráma

Az epika és a lírai műnemen belüli műfajok nem mindegyikével foglalkozunk, csak azokkal, melyek az alsó tagozatos olvasókönyvi szövegek között jellemzően előfordulnak.

Az epikus műnem legfőbb jellemzője a cselekmény, mely szereplőkhöz, a helyszínekhez, időhöz kötött. Az olvasókönyvekben megjelenő epikai műfajú szövegek cselekménye lineáris szerkezetű: ez felel meg az alsó tagozatosok életkori sajátosságainak. A történetekben való gondolkodás része az emberi kultúrának: történeteken keresztül tanulunk meg viselkedési mintákat, erkölcsi normákat, ezért is van fontos szerepük nemcsak az olvasás különböző fokozatainak készséggé válásában, hanem a szocializációban, a személyiségfejlődésben is.

A lírai műfajok – epikus cselekmény híján – más megközelítést kívánnak. Alapjában nem lehet őket a gyermekek életeseményei, tapasztalatai oldaláról közelíteni, mint az epikus műfajokat. A kizárólag intellektuális úton való megközelítés – éppen az életkori sajátosságok, a gyermekek fejlettségi szintje miatt – nem járható út. Ez nem jelenti azt, hogy például versekkel ne foglalkozzunk alsó tagozaton, hanem azt, hogy az elemzés érzelmi, képi úton való megközelítése kívánatos; jó értelemben kihasználva azt a hatást, amit az adott mű tesz, tehet a gyermekre.

Az epika és líra mellett a dráma műneméből csak a népi gyermekjátékokkal találkozunk az olvasókönyvekben. Ezekkel külön nem foglalkozunk, hiszen az eljátszásuk a fontos. Nem szövegfeldolgozás céljából szerepelnek – bár a szövegértő képességre szükség van a megértésükhöz –hanem a népi hagyományok megtartása, a játék, a szórakoztatás a szerepük.