- A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton
- Előszó
- A kurzus/tananyag célja, célcsoportja
- 1. fejezet: A szövegfeldolgozás célja, feladatkörei
- 2. fejezet: Kompetencia. Anyanyelvi kompetencia, anyanyelvi kommunikáció, szövegfeldolgozás a tantervekben. Ismeretek a szövegről.
- 2.1 Elmélet
- 2.1.1 Tudás és kompetencia
- 2.1.2 Kulcskompetenciák, anyanyelvi kompetencia, anyanyelvi kommunikáció
- 2.1.3 A szövegfeldolgozás és az anyanyelvi kompetencia kapcsolata a Nat és a Kerettanterv tükrében
- 2.1.4 A szöveg fogalma
- 2.1.5 A szövegtípus. A szöveg típusai
- 2.1.6 A szövegtípusok általános jellemzői
- 2.2 Gyakorlat
- 2.3 Internetes böngésző
- 2.4 Az önellenőrzés feladatai
- 2.1 Elmélet
- 3. fejezet: A szövegértés sikerét befolyásoló tényezők. Az olvasástechnika fejlesztése.
- 3.1 Elmélet
- 3.1.1 A szövegértés sikerét befolyásoló tényezők
- 3.1.2 Olvasástechnika és szövegértelmező készség: az olvasásképesség szerveződése
- 3.1.3 Az olvasástechnika fejlesztésének szempontjai
- 3.1.4 Az olvasástechnika fejlesztésének területei
- 3.1.5 Akusztikai oldal
- 3.1.6 Nyelvi egységek. A tanítói bemutató olvasás
- 3.1.7 Olvasástechnikai hibák és javításuk
- 3.2 Gyakorlat
- 3.3 Internetes böngésző
- 3.4 Az önellenőrzés feladatai
- 3.1 Elmélet
- 4. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 1.
- 5. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 2.
- 6. fejezet: Módszerek és munkaformák a szövegfeldolgozó órákon. Kooperatív tanulásszervezés. Kooperatív technikák a szövegfeldolgozás gyakorlatában
- 7. fejezet: A drámapedagógia, drámajátékok alkalmazása a szövegfeldolgozásban
- 8. fejezet: Élményt kínáló szövegek feldolgozása 1.
- 9. fejezet: Élményt kínáló szövegek feldolgozása 2.
- 10. fejezet: Tudáskínáló és informáló típusú szövegek feldolgozása
- 11. fejezet: Mikrotanítások 1.
- 12. fejezet: Mikrotanítások 2.
- 13. fejezet: Ellenőrző feladatsor
- Irodalom
3.1.5 Akusztikai oldal
Akusztikai oldalról lehet: 1. hangos olvasás, 2. néma olvasás és a 3. hangos és néma olvasás kombinált fejlesztése.
Fontos megjegyeznünk, hogy mind a hangos, mind a néma olvasás lehet értelmes és értelmetlen egyaránt. Értelmesnek tekintjük az olvasást – függetlenül attól, hogy hangos vagy néma – ha az olvasó érti, és értelmetlennek, ha nem érti, amit olvas. Éppen ezért nem érthetünk egyet azzal az állásponttal, hogy az értelmes olvasás fejlesztése elsősorban néma olvasással történjen. Fontosnak tartjuk a hangos olvasás gyakorlatait és a tanítói bemutató olvasást (mintaolvasást) és a néma olvasást egyaránt, mely utóbbi fokozatos kialakulását a negyedik évfolyam végére várhatjuk el. A kutatások is azt bizonyítják, hogy kiemelkedő fontosságú a hangos olvasás az olvasásértésben.
A gyermekek többségénél a kétféle csatorna – az auditív és a vizuális – erősíti egymást, ezért nemcsak az olvasás tanulásakor van a hangos olvasásnak meghatározó szerepe, hanem későbbi években is. Ezért a gyakorlások alkalmával javasolt a hangos olvasás túlsúlya.