5.1.2.1 A részenkénti szövegfeldolgozás
A tanítók által leggyakrabban használt, hagyományosnak tekinthető szövegfeldolgozó modell. Olyan hosszabb, elsősorban élménykínáló szöveg esetében érdemes alkalmazni, melyben a makro- és mikroszerkezeti egységek jól elkülönülnek egymástól. (Természetesen a szöveg hosszúsága viszonylagos; az életkor, az évfolyam igencsak meghatározó ennek megítélésében.)
Ha óravázlatban/tervezetben (bevezető rész, fő rész, befejező rész, bennük a tanításirányítási feladatok) gondolkodunk, akkor a szövegfeldolgozó óra menete a következő lehet (vastag, dőlt betűvel jelölve a szövegfeldolgozás konkrét lépései):
I. Bevezető rész
Óra eleji szervezési feladatok (jelentés, felszerelés ellenőrzése)
Előkészítés
-Beszédművelési, beszédtechnikai gyakorlatok, melyek már kapcsolódhatnak a feldolgozandó műhöz (például szópiramis, mondatpiramis, mondóka olvasása, akár légzési gyakorlattal és/vagy szókincsbővítéssel összekötve;)
-Házi feladat ellenőrzése
-Az előismeretek mozgósítása
-Motiváció
-Célkitűzés
II. Fő rész:
1. Előzetes címvizsgálat
Mit mond nekünk a cím? Mire következtethetünk belőle? Miről fog szólni a szöveg?
2. Ismerkedés a szöveggel
Történhet tanítói bemutató olvasással vagy a tanulók néma olvasásával. Döntésünk lehetőleg úgy szülessen meg, hogy vegyük figyelembe a szövegtípust! Élménykínáló szövegeknél kívánatos a tanító élvezetes bemutató olvasása, de tudáskínáló szövegek esetében is segíti a megértést. Versek esetében pedig részünkről kötelezőnek tartjuk a tanítói bemutatást, hiszen segítséget, mintát ad a tanulóknak a saját hangos olvasásukhoz.
Ahogyan a bemutató olvasásról szóló részben már kifejtettük (lásd: 3. óra) a bemutató olvasáshoz ne adjunk előzetes megfigyelési szempontot!
3. Spontán reakciók meghallgatása
Kinek tetszett? Kinek nem tetszett? Miért?
4. Az elsődleges megértés ellenőrzése
Olyan kérdéssel, ami a szöveg legfontosabb mondanivalójára, gondolatára kérdez rá, semmiképpen sem a részletekre!
5. Utólagos címvizsgálat, új cím adása (Nem kötelező.)
A szöveg ismeretében értékeljük az előzetes címvizsgálatkor elhangzottakat, és – a szövegalkotási órákhoz előkészítéseként vagy a tanultak gyakorlásaként – új címet adatunk a gyerekekkel.
6. A szöveg részekre bontása
Makroszerkezeti (bevezetés, tárgyalás, befejezés) és/vagy mikroszerkezeti egységekre (bekezdések, mondattömbök) bontjuk a szöveget. Ez kezdetben a tanító által történik, a tanulók csak bejelölik a részeket, később önállóan is végezhetik.
7. A szövegrészek elemzése
Minden szövegrész esetében a következő lépések ismétlődnek:
-Részcélkitűzés: itt már adunk a tanulóknak megfigyelési szempontot, hiszen éppen ez alapján történik az adott rész értelmezése.
-Újraolvasás: az adott résznek a tanulók általi hangos újraolvasása.
-Megbeszélés: szó- és kifejezés-értelmezés; szövegszerkezeti, nyelvi és stilisztikai elemzés; lényegkiemelés; részösszefoglalás.
8. A szöveg szintetizálása, újraolvasása.
Az újraolvasás történhet az olvasástechnika fejlesztésénél tárgyaltak valamelyikével, pl. láncolvasással; mesék, elbeszélések esetén – ahol sok a párbeszéd – szerepek szerinti olvasással narrátorral, stb. Elképzelhető a szintézis tartalommondással körmesével (mindenki egy mondatot tesz hozzá a tartalommondáshoz) vagy dramatizálással is. Az a fontos, hogy a gyermek újra „egyben lássa” a szövegtartalmat.
III. Befejező rész:
-Összefoglalás
-A házi feladat feladása
-Az óra értékelése: a tanulók egész órai munkájának értékelése a tanító és a tanulók által.
-Óra végi szervezés
Ha letölti az alábbi dokumentumot, akkor óravázlatot olvashat egy részenkénti szövegfeldolgozó órához.
http://isze.hu/gyermekinfo2/%C3%B3rav%C3%A1zlat-A%20csillagszem%C5%B1%20juh%C3%A1sz.docx