13.1 Igaz – Hamis

1. Az olvasóvá nevelés fontos lépcsőfoka a biztos olvasástechnika és a szövegértő olvasás minél magasabb szintre emelése.

2. A különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásával, sajátosságainak megfigyelésével az írásbeli szövegalkotást is előkészítjük.

3. A szövegfeldolgozó órákon alapozzuk meg a felsőbb osztályok és a középiskola műelemző munkáját.

4. Az értő (szó szerinti) olvasás tulajdonképpen a szövegben lévő információk megértését jelenti.

5. Az értő (interpretáló) olvasás a szövegben levő rejtett tartalmak, bennfoglalások (implikációk), kikövetkeztethető gondolatok feltárását, megértését jelenti.

6. A bíráló (kritikai) olvasást „sorok közötti” olvasásnak is szoktuk nevezni.

7. A kreatív olvasás tulajdonképpen a fantázia, a képzelőerő és a verbális kifejezőképesség fejlesztésére és a dramatizálás előkészítésére szolgál.

8. A jól megfogalmazott tanítói kérdések természetesen támogatják szövegértést, sőt, a tanítás sikerét is nagyban befolyásolják.

9. A tanulásszervezés módszerei és munkaformái szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen az alkalmazott módszerek tulajdonképpen meghatározzák a munkaformákat is.

10. A kooperatív tanulás olyan tanítási módszer, amely a tanulók együttműködésén alapul.

11. A kooperatív tanulásszervezésben a pedagógus fő feladata az ismeretnyújtás és a direkt irányítás.

12. A kooperatív csoportok munkája feladat és/vagy szerepelosztáson alapul.

13. A csendjel valamilyen hangjelzés is lehet.

14. A projekt módszer nem csak egy tantárgyhoz, osztályhoz kötődhet, hanem akár egy egész iskola is részt vehet a projekt megvalósításában.

15. Az epikus műnem legfőbb jellemzője a cselekmény, mely szereplőkhöz, a helyszínekhez, időhöz kötött.

16. A mesék fontos szerepet a gyermekek személyiségfejlődésében, de a kognitív képességek fejlesztésében nincs szerepük.

17. A szólások és közmondások értelmezése nem alkalmas szókincsbővítésre.

18. A mondák feldolgozása nagyon fontos a nemzethez tartozás, a nemzeti identitástudat fejlesztésében.

19. A gyermekregények feldolgozása csak akkor szolgálja az olvasóvá nevelést, a gyermek nem kötelező olvasmányként, hanem örömforrásként éli meg a könyv olvasását.

20. A lírai költeményekben a jelentés sokszor epikus cselekménymozzanatokon keresztül jelenik meg, de a költői üzenet lényegét nem ezek jelentik.

21. Versfeldolgozáskor a tartalmi elemzést formai elemzésnek is követnie kell.

22. A népdalokat feldolgozás nélkül javasoljuk tanítani.

23. A történelmi olvasmányok feldolgozása azt jelenti, hogy történelmi ismereteket is számon kérünk a tanulóktól.