- A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton
- Előszó
- A kurzus/tananyag célja, célcsoportja
- 1. fejezet: A szövegfeldolgozás célja, feladatkörei
- 2. fejezet: Kompetencia. Anyanyelvi kompetencia, anyanyelvi kommunikáció, szövegfeldolgozás a tantervekben. Ismeretek a szövegről.
- 2.1 Elmélet
- 2.1.1 Tudás és kompetencia
- 2.1.2 Kulcskompetenciák, anyanyelvi kompetencia, anyanyelvi kommunikáció
- 2.1.3 A szövegfeldolgozás és az anyanyelvi kompetencia kapcsolata a Nat és a Kerettanterv tükrében
- 2.1.4 A szöveg fogalma
- 2.1.5 A szövegtípus. A szöveg típusai
- 2.1.6 A szövegtípusok általános jellemzői
- 2.2 Gyakorlat
- 2.3 Internetes böngésző
- 2.4 Az önellenőrzés feladatai
- 2.1 Elmélet
- 3. fejezet: A szövegértés sikerét befolyásoló tényezők. Az olvasástechnika fejlesztése.
- 3.1 Elmélet
- 3.1.1 A szövegértés sikerét befolyásoló tényezők
- 3.1.2 Olvasástechnika és szövegértelmező készség: az olvasásképesség szerveződése
- 3.1.3 Az olvasástechnika fejlesztésének szempontjai
- 3.1.4 Az olvasástechnika fejlesztésének területei
- 3.1.5 Akusztikai oldal
- 3.1.6 Nyelvi egységek. A tanítói bemutató olvasás
- 3.1.7 Olvasástechnikai hibák és javításuk
- 3.2 Gyakorlat
- 3.3 Internetes böngésző
- 3.4 Az önellenőrzés feladatai
- 3.1 Elmélet
- 4. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 1.
- 5. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 2.
- 6. fejezet: Módszerek és munkaformák a szövegfeldolgozó órákon. Kooperatív tanulásszervezés. Kooperatív technikák a szövegfeldolgozás gyakorlatában
- 7. fejezet: A drámapedagógia, drámajátékok alkalmazása a szövegfeldolgozásban
- 8. fejezet: Élményt kínáló szövegek feldolgozása 1.
- 9. fejezet: Élményt kínáló szövegek feldolgozása 2.
- 10. fejezet: Tudáskínáló és informáló típusú szövegek feldolgozása
- 11. fejezet: Mikrotanítások 1.
- 12. fejezet: Mikrotanítások 2.
- 13. fejezet: Ellenőrző feladatsor
- Irodalom
4.1.3.3 A kritikai (bíráló) olvasás tanítása
A kritikai olvasás az olvasott szöveg értékelését jelenti. Ennek során a gyerekek összevethetik az olvasottakat saját tapasztalataikkal vagy olvasmányaikkal, és ennek eredményeként értékelhetik azt. Véleményt, ítéletet alkothatnak, érvelhetnek elképzeléseik mellett. Az alsó tagozatos gyermekeket igen korán felszólítjuk véleményalkotásra, például a szereplők viselkedésével kapcsolatosan. Megkérdezzük, hogy helyesen cselekedett-e a szereplő az adott helyzetben? A véleményük alátámasztására indoklást is kérünk tőlük. Sokszor kérjük őket erkölcsi ítéletek megalkotására, vagy viszonyításra erkölcsi normákhoz. Ezzel egyúttal nevelési célokat is szolgálunk; fejlesztjük a szociális kompetenciáikat.
Rákérdezhetünk a szerző és a téma viszonyára, tényeket és véleményeket különíttethetünk el, hiányokat, ellentmondásokat, hibákat fedeztethetünk fel.