10.1. Az egyéni korrekció az egyéni fejlesztés előszobája

Az egyéni fejlesztés fogalma a gyógypedagógiához kötötten jelent meg a pedagógiában. A különböző fogyatékosságok miatt szükséges fejlesztés életkor és sérülés-specifikus szempontból is differenciálódni kezdett. Ehhez a keretet a korrekciós nevelés és a különböző iskolatípusokban folyó hatásfokozó óratípus adta (Vargáné, 2008). 1970-ben, a Tanterv és utasítás kisegítő iskolák számára vezette be a gyakorlatba az egyéni korrekciós foglalkozásokat. A kisegítő iskolai nevelést-oktatást már abban az időszakban is teljes egészében korrekciós feladatként értelmezik, és a gyógypedagógia jellegzetességének tartják. Azonban a korrekciós jelleget az oktatások (tantárgyi tanításon) túl a korrekciós foglalkozások szervezésével is érvényre kellett juttatni. Ezek a foglalkozások nem párhuzamosan, hanem kiegészítő, hatásfokozó jelleggel jelennek meg a rendszerben. A korrekciós foglalkozások célja tehát külön szervezett, és egyénileg alkalmazott tevékenységgel fokozni és kiegészíteni a nevelés korrekciós feladatát. A foglalkozások fajtái három csoportba sorolhatók: megismerő, megelőző és gyakorló foglalkozások. Megemlíti a tanterv, hogy vannak gyerekek, akiknél szükség van felzárkóztató foglalkozások tartására, ezekben az esetekben a korrekciós foglalkozások korrepetáló jelleget öltenek, ilyenkor a korrekciós fejlesztésnek nem a minőségi oldala a domináló jellegű. A korrekciós foglalkozások alkalmával került sor alkalmanként (nem előre megtervezett időpontokban) a tanácsadó foglalkozásokra is felső tagozatos gyermekek számára, ahol pályaválasztási kérdésekben konfliktusos helyzetek feltárásában tudtak a nevelők segítséget nyújtani. A foglalkozások tervezésének, szervezésének főbb jellemzői:

• a foglalkozások tartalmát az egyéni korrekció megkezdése előtt meg kell adni,
• a tanmenet szeptemberi részében szerepeltetni kell a kiválasztásra, megismerésre tervezett foglalkozásokat, azok eredményeit, a havonta szükséges módosításokat,
• az osztálynapló haladás részébe be kell írni a résztvevő tanulók nevét, és a foglalkozás tartalmát,
• a foglalkozásokat nem a tanítási óra felépítése szerint kell vezetni, hanem a tanulóval közvetlen, erősen motivált együttműködésben, alkotó légkört kell teremteni
• osztályzás nincs, de a tanuló más módon jutalmazható
• didaktikai játékokat kell alkalmazni
• a foglalkozásokat első és második osztályban az osztályfőnök vezesse, a többi osztályfokon más nevelő is tarthatja (Szabó és Hatos, 1990).