6.2. Szociális készségek, képességek, kompetencia

„Ha egy diák szociálisan kompetens, képes a megfelelő szociális készségeket használni… A szociális készségek koncepciója az idők folyamán igen gyakran változott. A megfogalmazásokban a szükséges források megszerzésének képességétől (figyelem, információ, élelem, játékok stb.) a speciális viselkedésen keresztül (asszertivitás, szemkontaktus, képesség mások pozitív ösztönzésére, csapatmunka, agresszivitás, a kötekedő magatartás mellőzése, a nem helyénvaló magánakciók elkerülése) a gyakori együttműködésig, az énkép és a kognitív készségek fogalmáig számos megközelítés előfordult” (Sütőné, 2004: online). Dodge (1985, idézi Sütőné, 2004) modelljében az alábbi leírások szerepelnek a szociális készségekre vonatkozóan:

- Társas kapcsolatokra és a csoportnormák, elvárások betartására teszik alkalmassá az egyént.

- Olyan – információkkal és szociális feladatokkal való foglalkozás során tapasztalható – tudatalatti hatások, melyek meghatározzák az egyén világról alkotott képét, a társas együttműködéssel kapcsolatos célokat, az énképet.

- A szociális feladatokkal kapcsolatos információk feldolgozását, kódolását, megértését és a válasz keresését, kiválasztását, értékelését segítik.

- A szociális feladatokkal kapcsolatosan megjelenő viselkedési reakció fontos elemüket képezi.

- A gyermekeket, tanulókat a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedésben segítik.

McGrath (1996, idézi Sütőné, 2004) modellje a szociális készségek kategóriáit igen komplexen kezeli.

A szociális képességek a szociális komponenseket aktiválva, szükség szerint módosítva, létrehozva, szociális alapszabályokat követve alakítják az egyén szociális aktivitását. Szervezik, megvalósítják a szociális aktivitást, kölcsönhatást. Eredményes működésüknek feltételei, eszközei a szociális készségek és más szociális komponensek (Nagy, 1998).

McGrath modellje (ábra forrása: Sütőné, 2004: online).

A szociális kompetencia olyan komponensrendszer, mely a szociális kölcsönhatások megvalósításában vesz részt (Nagy, 1998). Segíti, támogatja az egyént mások perspektívájának felvételében, a változó feltételekhez való alkalmazkodásban, a korábbi tapasztalatokból való tanulásban, az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásában (Semrud-Clikeman, 2010). A szociális kompetencia szorosan kapcsolódik többek között az iskolai sikerességhez (Welsh és mtsai, 2001), a testi és lelki egészséghez (Spitzberg, 2003). Nagy (2000, 2001) négy kompetenciaterületet határozott meg, melyek egyike a szociális kompetencia (helyzetekhez kapcsolódó viselkedés szervezése, közösségi érdekek szolgálata). A szociális kompetencia (a személyes és kognitív kompetenciával) általános-, alapkompetencia, e három kompetencia 12 kulcskompetenciát foglal magába (Nagy 2007, 2010).

A 12 kulcskompetencia