1.3. A tanulásban akadályozottság és az intellektuális képességzavar fogalmának viszonya

Intellektuális képességzavar: Új megnevezésként jelent meg az értelmi fogyatékosság és a mentális retardáció fogalma helyett. Azon személyek tartoznak e csoportba, akik az intellektuális funkcionálás, valamint az adaptív magatartás akadályozottságát mutatják (Lányiné, 2009).

Intellektuális képességzavar = értelmi fogyatékosság = mentális retardáció?

A válasz: igen. A szakirodalmat tanulmányozva mindhárom fogalomhasználattal találkozhatunk, ugyanarra a populációra vonatkozóan.

Enyhe fokú intellektuális képességzavar = enyhe értelmi fogyatékosság = tanulásban akadályozottság?

A válasz: részben igen. Az enyhe fokú intellektuális képességzavar az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma helyett használatos a legmodernebb terminológia szerint. Az enyhe értelmi fogyatékosság (enyhe fokú intellektuális képességzavar) az általános iskolai gyenge teljesítménnyel együtt a tanulási akadályozottság csoportjába tartozik, mely a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel együtt alkotja a tanulási korlátok körét (Gaál, 2000). A Szekeres (2011) által szerkesztett ábra már a nevelési-oktatási intézményi formákat is tartalmazza az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató populációra vonatkozóan.

A tanulási korlátok/problémák köre
(Szekeres, 2011: 14)

Tehát az enyhe fokú intellektuális képességzavar = enyhe értelmi fogyatékosság ≠ tanulásban akadályozottság. (Bár a köznyelvben – és gyakran sajnos a szaknyelvben is – egymás szinonimájaként jelenik meg a két fogalom.)

Az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató (enyhén értelmi fogyatékos) személyekkel kapcsolatos ismeretek összegezhetők az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság, valamint a tanulási korlátok témaköre felől.

Az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmának megközelítési lehetőségei
(Nagyné, 2012)

A tanulásban akadályozottság súlyos, tartós, átfogó probléma, nagymértékben megnehezíti (gyenge vagy elégtelen teljesítmény az általános iskolában), vagy lehetetlenné teszi (enyhe fokú intellektuális képességzavar) a hatékony ismeretelsajátítást hagyományos pedagógiai módszerek által (Gaál, 2000). Az értelmi akadályozottsághoz viszonyítva megállapítható, hogy kevesebb a közvetlenül tapasztalható, megfigyelhető károsodás, korlátozottság, e populáció esetében a hangsúly a tanulási képesség akadályozottságán van (Hatos, 2008).

Az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató személyek az aktuális törvényi szabályozásban (2011. évi CXC. törvény 10, 4. § 12.) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók csoportján belül a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók csoportjába tartoznak.

Az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató személyek megjelenése az aktuális törvényi szabályozásban
(Nagyné, 2012)