Skip navigation

Összefoglalás

A fejezetben áttekintettük az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát, kiemeltük, hogy a terminológia változása e területet is érintette. A fogalomhasználat megújulását követve munkánkban az enyhe fokú intellektuális képességzavar és az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató gyermek, tanuló kifejezéseket is használni fogjuk az enyhe értelmi fogyatékosság és az enyhén értelmi fogyatékos gyermek, tanuló mellett. Napjaink szakterminológiájában mindkettő megtalálható, ezért nem korlátozzuk a fogalomhasználatot pusztán az egyik terminusra. A témafeldolgozások során a leírtakat elsősorban a tanulásban akadályozott populáció szűkebb körére, az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató személyekre vonatkoztatjuk.

Kérdések

  1. Hogy nevezték az enyhén értelmi fogyatékos, az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató gyermekek csoportját a 19-20. század fordulóján?
  2. Miért alkotta meg a gyógypedagógus szakma a tanulásban akadályozottság fogalmát?
  3. Kik a tanulásban akadályozott gyermekek?
  4. Hogyan jellemzi az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket a Pedagógiai Lexikon?
  5. Kik az intellektuális képességzavart mutató gyermekek, tanulók?