3.3.2. A Nemzeti alaptanterv

Európában az 1990-es években megkezdődött a nemzeti alaptantervek és a helyi tantervek kettős szabályozásának, legitimációjának térnyerése. Magyarországon az oktatás újszerű szabályozásának gondolata 1989-ben merült fel, majd 1995-ben került sor a Nat első változatásnak kiadására. További módosítások következtek (1998, 2003, 2007). Az új köznevelési törvény megalkotásával felmerült a Nat megújításának gondolata, majd 2012 tavaszán a kormány elfogadta az új alaptantervet. A köznevelés feladatát a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. Ennek eredményeként az állami közszolgálati garancia kiterjesztette a köznevelési rendszerben feldolgozandó tartalmakra is, hogy növelje a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés esélyeit, a méltányosság, hatékonyság és esélyteremtés érdekében. Hangsúlyozza, hogy a fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósuljon meg, ennek érdekében 12 fejlesztési területet határoz meg, az EU-s kulcskompetenciákat és a műveltségterületeteket kiegészíti közműveltségi tartalmakkal, vagyis meghatározza a közös, elsajátítandó tartalmakat. A Nat valamennyi iskolatípusra érvényes, nem alkalmaz diszkriminációt. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása az Irányelvekben leírtak figyelembe vételével történik (Kaposi, 2013).