3.3.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók irányelvei
A Nemzeti Alaptanterv gyógypedagógiai alkalmazásához készült irányelvek generációi fogyatékossági típusonként foglalják össze a fogyatékos gyermekek életkori sajátosságait, a jellegzetes képességhiányokat, képességzavarokat, és az ezekből fakadó sajátos nevelési szükségleteket. Az irányelvek generációjának első tagja, „ A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve” (23/1997 (VI. 24.) sz. MKM rendelet), az 1995. évi Nemzeti alaptantervhez készült. Szükséges és elégséges tartalmi szabályozást jelenített meg az 1-8. évfolyamokon, valamint az értelmi fogyatékos tanulók középfokú oktatásának a 9-10. évfolyamának közismereti követelményeire vonatkozóan. A dokumentum kerettantervi funkciót is betöltött (Balla, 2000).
A Nat módosításához készült el a 2/2005-ös OM rendelet „a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve”, ami az új köznevelési törvényt, és Nat-ot követő legújabb irányelv bevezetéséig volt érvényben.
A jelenleg a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet „a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” (a továbbiakban Irányelv) hatályos. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelve átdolgozása során kiemelt figyelem irányult arra, hogy a sajátos nevelési igénynek megváltozott a jogszabályi értelmezése. Ennek alapján az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
Az Irányelv támogatja a többségi intézményekben megvalósuló integrált nevelést, oktatást, feladatokat és kereteket ad a helyi tanterv és a helyi gyakorlat kialakításához. Megfogalmazza az integrált nevelésben-oktatásban részt vevő intézményekkel szembeni elvárásokat, ismerteti a gyógypedagógus és együttnevelő pedagógus együttműködésének lehetőségeit is.
Az iskolai nevelés számára minden fogyatékossági kategóriára vonatkozóan leírja a fejlesztési területeket - nevelési célokat. Ajánlásokat tesz a kulcskompetenciák fejlesztésére, segítséget nyújt a Nat és a választott kerettanterv alkalmazásához a helyi tanterv készítésénél. Ajánlásokat ad a műveltségi területek értelmezéséhez és tartalmi kialakításához, meghatározza a speciális feladatokat. Hangsúlyozza, hogy a sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósítását, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Tartalmaz általános elveket, célokat, a habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elveit, céljait és feladatait (Kaposi, 2013).