7.1. A tanulási akadályozottság szociális dimenziója

A tanulási akadályozottság kialakulása hosszú folyamat. A gyermekek optimális fejlődésének akadálya nem pusztán a gyermekek biológiai, pszichológiai sajátosságaiból fakadnak, hanem gyakori a családi, iskolai szociális, és kulturális tényezők kedvezőtlen hatása is. A sokféle ok eredményeképpen nagyon változatos tanulási problémák alakulnak ki. A hátrányos szocio-kulturális környezet és a tanulási eredménytelenség esetén gyakori, hogy a gyermekek tanulási motivációja jelentős mértékben, tartósan csökken (Mesterházi, 2001). A hátrányos környezetben élő gyermekek hamar eltávolodnak sikeres társaiktól. Eltérő külső megjelenésük, életmódjuk a többi gyermek előítéletességét hamar kiváltja, ami fokozza az iskolai sikertelenséget (Szabóné, 2003). Wittmann és Probst (1976) a hajdani NSZK több szövetségi tartományában végeztek vizsgálatokat, melyek során megállapították, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek  85-90%-a a szociális szempontból legalsóbb társadalmi rétegekből kerül ki. Az iskolai teljesítmények szoros összefüggésben vannak a család lakáskörülményeivel, az apa foglalkozásával, a családtagok iskolázottságával (idézi Szabóné, 1998). Mesterházi (1989) szerint „a tanulásban akadályozottak iskolájába járó gyermekek közül az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozóknál sokkal kisebb arányban fordult elő organikus idegrendszeri sérülés, mint a középső társadalmi rétegek ugyancsak ebben az iskolatípusban tanuló gyermekeinél. A legalsó rétegekbe tartozó gyermekek döntő többségénél a gyenge tanulás az extra-intellektuális tényezőkkel (agresszív konfliktusfeloldás, alulmotiváltság stb.) is összefügg Szabóné, 1998). A pedagógiai és szociális beavatkozások hatékony kialakítása érdekében szükséges a tanulásban akadályozott tanulók szocializációjának vizsgálata. Ennek során a következő szempontokat kell, hogy figyelembe vegyük:

• milyen iskolatípusba jár a gyermek,
• milyen a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő családok életmódja,
• hogyan valósul meg a tanulásban akadályozott gyermek családi szocializációja a családtagok tevékenységeinek és együttműködésének rendszereiben,
• milyen a család és az iskola kapcsolata (Szabóné, 1998).