10.5. Az egyéni fejlesztési terv mint folyamat

Az egyéni fejlesztési terv nem egyszerűen dokumentum, hanem egyben tervezési folyamat is. A fejlesztési terv folyamat jellege jól látszik az egyéni fejlesztési terv elkészítésének lépéseiből:

1. Komplex pszichológiai–pedagógiai diagnózis felállítása a szakértői vélemény alapján, kiegészítő vizsgálatok elvégzése, a gyermek, tanuló viselkedésének, játékának, tanulási motivációjának megfigyelése, valamint a sajátos nevelési igény típusa, súlyossági foka, kialakulásának ideje, az életkor, a pedagógusok és a szülők tapasztalatai, illetve dokumentumelemzés alapján.
2. A fő fejlesztési irányok meghatározása.
3. A fejlesztés kiemelt területeinek meghatározása.
4. A fejlesztés területeinek feladatokra bontása.
5. A fejlesztés összehangolása a tantárgyakkal, tantervvel, tanmenetekkel.
6. Ütemezés, prioritások megjelenítése.
7. Eszközök, módszerek tervezése.
8. Munkamegosztás tervezése (személyek bevonása, együttműködés).
9. A megvalósítás színtereinek tervezése.
10. A dokumentum elkészítése, elhelyezése.
11. A visszacsatolás, a kontrollvizsgálatok idejének meghatározása.
12. A vizsgálatok elvégzése.
13. A fejlesztési terv szükség szerinti módosítása.

(Vargáné, 2008: 65).

Az egyéni fejlesztési terv folyamatjellege
(Meggyesné, szerk.)

Az egyéni fejlesztési terv biztosítja, hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek, hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztését az egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni (Tü-356. r.sz. és bel íve- A. Tü- 357. r. sz.) Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti az egyéni fejlesztési tervet, ez egy tanügy-igazgatási dokumentum, ami az elvégzett munka dokumentálása szolgál, míg az egyéni fejlesztési terv egy tervezési dokumentum.