10.3. Az egyéni fejlesztés jogszabályi háttere

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé (32/2012 EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről).  A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs–rehabilitációs foglalkozásokra. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükséglete és alanyi joga, hogy számukra a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat megszervezze. A sajátos nevelési igényű tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét az 2011. évi CXC köznevelési törvény 6. számú melléklete határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható (Köznevelési törvény, 2011).

A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma
(2011. évi CXC köznevelési törvény alapján)

A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásban közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógia célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja (20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról).