Skip navigation

7.3.1. Ötletek a tanulási környezet optimális kialakításához

Bloom szerint a tanulás eredményességét a tanulók két belső tulajdonsága, a tanuláshoz szükséges előzetes tudás (kognitív tulajdonság) és az előzetes motiváció (affektív tulajdonság), valamint egy külső tényező, a tanítás minősége határozza meg. A legkonstansabbnak a motívumkészletet tartja, melynek alapkontúrjai már 2,5-3 éves korban kialakulnak. A kognitív készlet kialakulásának 30%-a hároméves korig, 50%-a ötéves korig magyarázható (Szabóné, 1998). A tanítás minősége az iskolán, a pedagóguson múlik. Ebben a fejezetben a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) gyermekek minőségi tanításának egyik tényezőjével, az optimális tanulási környezet kialakításának lehetséges módjaival foglalkozunk. A speciális tanulói szükségletekre adaptív, gyakorlati megoldási javaslatokkal reflektálva kívánjuk segíteni a leendő gyógypedagógusok munkáját.

Az elvont fogalmak értelmezésének nehézsége a tanulásban akadályozott tanulók egyik alapvető, a speciális szükségletüket meghatározó tényező, amire a tanítás során folyamatosan szem előtt kell tartanunk.

  • Redukáljuk tananyagot.
  • Adjunk több időt a feladatok megoldására.
  • Alkalmazzunk sok gyakorlati példát az elvont fogalmak megértéséhez.
  • Több csatornán keresztül adjunk utasításokat.
  • Ugyanazt a jelenséget, fogalmat több szituációban mutassuk be.
  • Ugyanazt a fogalmat, készséget számos, változatos helyzetben tanítsuk, hogy a tanulók általánosítani tudják a tartalmukat
  • Bontsuk a tananyagot apróbb, kisebb egységekre, tevékenységekre a feldolgozás során.
  • A tantermi erőforrásoknak és tananyagnak tükröznie kell a tanulók kronológiai korát, függetlenül a többségi tantervben megfogalmazott követelményektől (integráció esetén).
  • Mutassunk rá a fogalmak, a szókincs, a gondolatok között lévő kapcsolatokra.
  • Minél változatosabb formában biztosítsuk a gyakorlást (mnemotechcnikák, verbális ismétlés, grafikus szervezők, gépies memorizálás, emlékezeterősítő módok).
  • Kevés házi feladatot adjunk, és az is legyen életszerű, lássa a tanuló a hasznát.
  • Sokszorosítsuk a tananyagot ahelyett, hogy a másolással menjen el az idő.

Az adaptív készségek késése esetén:

  • alkalmazzunk megfelelő tanítási stratégiát,
  • tanítsunk minél több tanulási stratégiát,
  • tanítsunk szervezési ismerete (időbeosztás, mobiltelefon, kapcsolattartás IKT eszközökön),
  • tanítsuk meg a tanulókat az iskolai tevékenységeik szervezésére (egyéni időbeosztás, amin színkódokkal, kiemeléssel jelzik a fontos momentumokat, ellenőrző lista készítése, ellenőrző lista a viselkedéshez, leckefüzet, üzenő füzet),
  • tanítsuk meg az időkezelést (használja az órát, hogy követni tudja a napirendet),
  • rögzítsük a soron következő eseményeket, feladatokat a naptárban,
  • tanítsunk egyszerű jegyzetelési technikákat (kiemelés a főbb gondolatok azonosítására, vázlatkészítés),
  • tanítsuk meg a mappák használatát a kész és félkész munkák tárolására,
  • tanítsuk meg a grafikus szervezők, térképek használatát,
  • tanítsuk meg a feleletválasztós, a kitöltős és a szöveges tesztek, feladatok megoldására a tanulókat,
  • adjunk elegendő időt, hogy a tanuló a szóbeli kérdésekre választ tudjon adni,
  • beszéljünk lassabban tanítás során,
  • szólítsuk fel a tanulót (szólítsuk meg a nevén), mielőtt felteszünk neki egy kérdést.

Tanítványaink alacsony önértékelésének emelése érdekében:

  • fejlesszük önérvényesítő képességeiket (segítség kérése, saját erősségeik, szükségleteik ismerete),
  • biztosítsunk olyan lehetőségeket, amelyek során el tudják sajátítani az önállósághoz, az önérdek-érvényesítéshez, az önálló munkavégzéshez szükséges készségeket, képességeket,
  • vonjunk be szakembert, aki megtanítja a tanulóknak, hogyan kell a munkavállalói készségeket tényleges munkaszituációban alkalmazni,
  • alkalmazzuk mind a direkt utasításokat mind a támogatást, hogy előmozdítsuk a tanulók önértékelésének, a céljaik kitűzésének, az önellenőrzésnek, az önreflexiónak a fejlődését,
  • a tanulásban akadályozott tanulók igénylik a lehetőségeket, amikor megmutathatják sikeres tanulási módszereiket, melyek tükrözik erősségeiket.

A tanulási motiváció erősítése érdekében:

  • részesítsük előnyben a gyakorlati tanulási lehetőségeket,
  • használjunk fel a tanítás során életszerű (valós) gyakorlati tapasztalatokat (vendéglátás, audiovizuális eszközök beüzemelése, tereprendezés, irodai segítség),
  • alkalmazzunk szoftvereket az instrukciók helyettesítésére,
  • adjunk gyakran a lehetőséget a tanulók számára, hogy nagy-és kiscsoportban tanulhassanak vagy kortárssegítővel,
  • ösztönözzük a tanulókat az önkorrekció eszközeinek használatára,
  • ismerjük el a gyermek erőfeszítéseit és a jó munkát,
  • fókuszáljunk a tanulók erősségeire és képességeire, és arra alapozva adjunk feladatokat.

Figyelmi problémák esetén:

  • csökkentsük a zavaró körülményeket az osztályteremben,
  • biztosítsuk a legmegfelelőbb elhelyezést a gyermek számára, ami az esetleges érzékszervi, figyelmi problémáik csökkentése érdekében a legoptimálisabb,
  • térelválasztás, „tanulókuckó” használata szükség esetén,
  • ezek az intézkedések ne izolálják el a tanulót a többi gyermektől.

Gyakoriak a magatartási problémák.  Ismerjük fel, hogy minden viselkedés egyfajta kommunikáció. A problémák enyhítése érdekében tudnunk kell, hogy

  • a tanulási környezet megfelelő strukturálása csökkenti a nem kívánatos viselkedési formákat,
  • a zavaró tényezők minimalizálása növeli a tanulási időt, segíti a tanulókat az önismeret és az önkontroll fejlődésében,
  • lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy a megfelelő magatartásformákat a társas helyzetekben tanulhassák, gyakorolhassák,
  • a következetes osztálytermi szabályok, rutinok kialakítása és fenntartása nagyon fontos,
  • a pozitív magatartásminták erősítése sokat segít a nemkívánatos viselkedési formák elkerülésében.

A tanulók értékelése esetén a következőkre kell figyelnünk:

  • használjuk az értékelés, ellenőrzés változatos módozatait (szóbeli felelt, írásbeli felelet, hangfelvétel készítése egy feleltről,
  • adjunk több időt dolgozatíráskor,
  • engedjük a számítógép, számológép, és egyéb segédeszközök használatát a dolgozatírás során,
  • tegyük lehetővé az írásbeli felelet helyett a szóbelit, vagy fordítva,
  • használjunk képi jeleket az instrukciókhoz,
  • jelöljük ki a kulcsszavakat,
  • írassunk gyakran rövidebb dolgozatot a hosszú dolgozatok helyett, így is le tudjuk fedni a tananyag bázisát,
  • váltogassuk a feladattípusokat a dolgozatoknál (kitöltős, feleletválasztós, rövid választ igénylő kérdés),
  • egyszerűsítsük a kérdések szövegezését anélkül, hogy a követelményeket változtatnánk,
  • olvassuk fel a dolgozat kérdéseit hangosan.

(A listát összeállította Meggyesné a következő forrás alapján:
http://faculty.nipissingu.ca/warnier/classnotes/downloads/Note9-MildIntellectualDisabilities.pdf)

Feladat

Válasszanak ki a felsorolt gyakorlati tanácsok közül kettőt, és töltsék meg őket konkrét tartalommal!