5.5. A tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók ismeretelsajátítási folyamatának specifikus jellemzői

A tanulásban akadályozott gyermekeket, tanulókat „A megismerő tevékenység jelentős zavara jellemzi, amely az észlelés, az emlékezet és figyelem, valamint a gondolkodási funkciók rendellenességében nyilvánul meg” (Rottmayer, 2006: 7).

A tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók általános tanulási jellemzői (Czibere és Kisvári, 2006; Hallahan, Kauffman és Lloyd, 1999, idézi Gaál, 2000; Jaksa, 2006; Papházy, 2006; Rottmayer, 2006; Vaughn, Bos és Schumm, 1997, idézi Gaál, 2000; 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet):

- A pszichikus funkciók átfogó érintettsége, egyénenként eltérő mértékben és minőségben.

- Amennyiben egy pszichikus tevékenység a személyiségtől fokozott aktivitást kíván meg, nehézséget okoz a személy számára.

- Az erőfeszítést igénylő feladatokat, tevékenységeket igyekeznek elkerülni, mely akadályozza, hogy a pszichikus funkciók megfelelően begyakorlódhassanak.

- Az utasítások megértése nehezített, mely a végrehajtást is befolyásolja.

- Általánosságban tapasztalható a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a magasabb szintű gondolkodási folyamatok, a szociális alkalmazkodás eltérő fejlődése, melyek a tanulás eredményességére hatással vannak.

- A metakogníció több területén is (metamemória, -figyelem, -megértés) eltéréseket mutatnak. (E pont tartalmával kapcsolatban a feladat egyik tanulmánya érdekes kiegészítést tartogat!)

- A kognitív funkciók eltérő fejlődése miatt a sikeres tanuláshoz, ismeretelsajátításhoz szükséges tanulási technikák elsajátításában is segítséget, támogatást, útmutatást igényelnek, a tanuláshoz való viszony és a motiváció alakítása mellett.

- Idejét nehezen tudja beosztani, a munka megszervezése nehézséget jelent a számára.

- Feladattudat, feladattartás gyengesége, feladatértés nehezítettsége, lassabb munkatempó tapasztalható.

- Személyiségfejlődési, szocializációs nehézségek, problémák, melyekkel a következő tematikai egységben foglalkozunk.

Az érzékelés, észlelés jellemzői (Czibere és Kisvári, 2006; Gaál, 2000; Papházy, 2006 alapján):

- hallási figyelem, irányhallás, auditív differenciálás, auditív alak-háttér észlelés, auditív szerialiás eltérő, elmaradóbb fejlettsége;

- vizuális differenciálás, vizuális alak-háttér észlelés, formaészlelés, térészlelés, vizuális szerialitás zavara, alulszervezettsége;

- taktilis-kinesztetikus észlelés eltérő alakulása: érintés, simogatás feltűnő kerülése vagy túlzott keresése;

- egyensúlyészlelés és –érzékelés problémái, egyensúlyingerek nem megfelelő (elégtelen vagy túlzott) észlelése, nehézségi erő észlelésének bizonytalansága.

A figyelem jellemzői (Crane, 2002; Czibere és Kisvári, 2006; Gaál, 2000; Rottmayer, 2006):

- tartós figyelem gyengesége;

- figyelmük könnyen elterelődik;

- figyelem irányításának nehézsége, zavara (a lényeges és lényegtelen ingerek elkülönítése nehézséget okoz).

Emlékezeti funkciók jellemzői (Crane, 2002; Czibere és Kisvári, 2006; Gaál, 2000; Lányiné, 2009; Rottmayer, 2006):

- csökkent emlékezeti teljesítmény, munkamemória elmaradó kapacitása;

- hosszabb magyarázat, utasítás megjegyzése fokozott nehézséget jelent a számukra, többnyire csak az utolsó elem(ek)et jegyzik meg;

- munkamemória és hosszútávú memória gyenge kapcsolata jellemző, emléknyom képződés zavara (kevésbé erősíti az ismétlés az emléknyomot);

- korábban elsajátított ismeretek nehezített, problémás, akadályoztatott előhívása a tartós memóriából;

- összességében az e témával kapcsolatos kutatási eredmények az emlékezet minden területén gyengébb teljesítményt mutattak az értelmi fogyatékos személyek esetében.

A gondolkodás jellemzői (Czibere és Kisvári, 2006; Gaál, 2000; Papházy, 2006; Rottmayer, 2006):

- a verbális-logikai gondolkodási funkcióik, kombinatív és asszociatív képességeik általában alacsonyabban szervezettek, míg a praktikus gondolkodásuk e területeknél fejlettebb (akár kiemelkedő is lehet);

- jelrendszerek, kódok használatának nehézsége;

- logikai műveletek, problémalátás és –megoldás nehezített, hibákat eredményez;

- elvonatkoztatási, általánosítási feladatokban fokozottabb nehézségeket mutathatnak;

- fogalomalkotásukat a konkrét, érzékletes, funkcionális jegyek kiemelése jellemzi, melynek hátterében a feltűnő jegyek megragadásának jelensége áll (a lényeges jegyek helyett);

- korlátozott az ítélőképességük, adekvát kritika megfogalmazási képességük;

- tapasztalható gondolati megtapadás (perszeveráció) és gondolkodási merevség (rigiditás) is;

Kivitelezés és végrehajtás jellemzői (Czibere és Kisvári, 2006; Gaál, 2000; Papházy, 2006 alapján):

- nagymozgások (testtartás, állás, egyensúlyreakciók, mozgások összerendezettsége, izomtónus) eltérései;

- finommozgásokkal kapcsolatos nehézségek, zavarok: kéz, ujjak mozgásának eltérései, fogás és eszközhasználat nehezítettsége, száj- és szemkörnyéki izmok funkcionálásával kapcsolatos eltérések;

cselekvés tervezésében és irányításában fontos befolyásoló szerepe van a testséma alulfejlettségének, a saját testen való tájékozódás nehézségének, a laterális dominancia kialakulatlanságának, a jobb-bal oldal nehezített koordinációjának, valamint a motoros túlmozgásosságnak, - gátoltságnak, a mozgások kivitelezési pontatlanságának.

Természetesen a tanulásban akadályozott, az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató gyermekek, tanulók fejlődése, teljesítménye nagy egyéni eltéréseket mutathat (Papházy, 2006), a fentiekben igyekeztünk összegyűjteni az ismeretelsajátítási folyamat e populációra specifikusan jellemző, de nem szükségszerűen megfigyelhető sajátosságait. Bár törekedtük az egészleges kép kialakítására, az ismeretelsajátítással kapcsolatos részterületek közül vannak, melyekkel nem foglalkoztunk a terjedelmi korlátok miatt. A feladatban megadott szakirodalmak a hallgatókat továbbgondolkodásra serkentik, továbbá segítséget nyújtanak a témában való elmélyüléshez, alapot adnak az esetleges további szakirodalmak felkutatásához. (A témával kapcsolatban további információkat gyűjthetnek még pl. Illyés Gyuláné irodalomjegyzékben szereplő munkáiból.)

A szociális, emocionális, személyiségbeli jellemzőkkel a következő tematikai egységben (7. fejezet) foglalkozunk. Ott kap helyet a motivációs jellemzők taglalása is, melyeknek szintén fontos szerepük van a teljesítmény alakulásában. A motiváció segíti az egyént abban, hogy az ingerek bizonyos részleteire tudjanak figyelni, és segít fenntartani az éberséget a feladatok folyamán (Van Haneghan és Turner, 2001).