A hallássérülés következményei elsősorban a beszédfunkcióra terjednek ki. A hallókészülék segítségével a hallássérült gyermek is meg tudja tanulni a beszédet, de ennek üteme lassúbb, mint a halló gyermekek esetében, és sok esetben speciális gyógypedagógiai segítséget igényel. Az óvodáskorú hallássérült gyermekek beszédszintje akár 2-3 évvel is elmaradhat a halló gyermekekétől. Az elmaradás mértékét meghatározza a hallássérülés súlyossága, a hallókészülékkel történő ellátás ideje, valamint az, hogy a gyermek részesült-e korai fejlesztésben. Minél korábban megkezdődik a hallássérült gyermek korai fejlesztése, annál kedvezőbbek a hátrányos nyelvi következmények. Ezért fontos a korai szűrés.
A hallássérülés befolyásolhatja a személyiség alakulását. Kialakulhat a gondolkodás merevsége az információhiány, az egocentrizmus, a hibás önértékelés és az elszigetelődés. A hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A megfelelő beszédszint elsajátítása esetén az általános iskolai, középiskolai tanulmányok után a jó beszédkészségű hallássérültek képesek a felsőoktatási intézmények követelményeinek teljesítésére is.
|
Az artikuláció (a helyes kiejtés) és a szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika stb.) hibái
|
- Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek nem jól hall.
- A súlyos fokban hallássérült gyermek nem képes eredményesen kijavítani artikulációs hibáit külső segítség nélkül.
- Leggyakrabban a sziszegő hangok, valamint a gy, ty, c, cs hangok képzése hibás.
- Gyakori az o ‒ ö, u ‒ ü hangok cseréje.
- Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás ejtés.
- A beszéd monoton, kevéssé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú lehet.
- Az artikulációs és a szupraszegmentális[2] hibák hallókészülék segítségével, valamint egyéni speciális nevelési szükségletekhez igazodó hallás- beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók.
|
|
A szókincs jellemző hibái
|
- Jellemző, hogy a nagyobb fokú halláskárosodásnál szűkebb szókinccsel rendelkezik a gyermek.
- A hallássérült gyermek szókincséből egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket ismerhetnek.
- A szókincs hiányosságai vezetnek részben a beszédértés zavaraihoz.
- A nyelvi nehézségek nemcsak a beszédprodukciót, hanem a beszédértést is érinthetik.
- A hallássérült gyermekek a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére.
- A nyelvi és beszédfejlesztő gyógypedagógiai munka egyik fontos feladata a társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztés.
|
|
A grammatikai hibák
|
- A grammatikai hibák gyakran jellemzik a nagyothalló és siket gyermekek beszédét.
- Mivel a magyar nyelvben a ragok általában hangsúlytalanok és szóvégi helyzetben fordulnak elő, a hallássérült gyermek beszédét grammatikai hibák is jellemezhetik.
- Gyakori a ragok elhagyása, inadekvát ragok használata, az alanyi és a tárgyas ragozás hibái, helytelen szórend, egyes- és többes számú egyeztetési hibák stb.
- A grammatikai hibák száma szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal csökkenthető.
|
|
Szociális alkalmazkodás
|
- A siket gyermek gyakran nem érti a körülötte zajló eseményeket.
- Mivel a hallássérült gyermek a háta mögött lévő eseményekről akusztikus ingerek nem tájékoztatják, kialakul a tájékozódó magatartásban a jobbra, balra, hátra tekintgetés. A siket személyeknek ezt a tájékozódó magatartását sokan félreértik, és a hallássérülteket ideges, nyugtalan, ingerlékeny, bizalmatlan személyiségű embernek tartják.
|
[1] A táblázat Farkas Miklós és Perlusz Andrea (2000): A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és oktatása és Perlusz Andrea (2006): Ajánlások nagyothalló és siket gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez című munkájának felhasználásával készült.
[2] Szupraszegmentális eszközök: nyelvi elemeken túli kommunikációs eszközök. A beszédben ilyen például a szünet, a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a hangmagasság.