Skip navigation

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai a hallássérült gyermekek óvodai nevelésében 1.

Feladat

Gondolja át az óvodapedagógus főbb feladatait a hallássérült gyermekek óvodai nevelésében a következő szempontok szerint: (1) a hallássérült gyermek óvodai fogadása, (2) a gyermekcsoport felkészítése, (3) a tárgyi környezet kialakítása, (4) a hallássérült gyermek fogadása, óvodai nevelése. Ezt követően töltse ki a feladatlapot, majd a következő táblázat segítségével ellenőrizze le munkáját!

Az óvodapedagógus főbb feladatai a hallássérült gyermek fogadását megelőzően

  • Megismeri a gyermek szakértői véleményét.
  • Információt gyűjt a gyermek hallásáról. Az óvodapedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen fokú a gyermek hallássérülése, mit és milyen távolságból hall meg, mikor keletkezett, valamint azzal, hogy a hallássérülés bekövetkezése előtt beszélt-e már a gyermek. Tudnia kell, hogy a gyermek milyen mértékben képes információkat felvenni a hallása révén, és mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra. (Ki lehet például próbálni, hogyha a gyermek háttal áll, akkor meghallja-e a halk erejű közlést vagy csak a hangosabbat.) Növelni lehet a hallássérült gyermektől való távolságot, és ekkor megfigyelni, hogy milyen mértékű hangerőnövelésre van szükség a hang meghallásához.
  • Megismeri a szükséges speciális eszközöket, speciális módszereket.
  • Az óvoda pedagógiai programja alapján nevelési tervet készít, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet ír.
  • Felkészíti a csoportjába járó gyermekeket a hallássérült gyermek fogadására.
  • Felkészíti a csoportjába járó gyermekek szüleit a hallássérült gyermek elfogadására, nem eltitkolva a hallássérülés tényét, de nem is túlhangsúlyozva azt.
  • Felveszi a kapcsolatot a hallássérült gyermek szüleivel, a módszertani intézmény szakembereivel.
  • Felveszi a kapcsolatot és együttműködik a szurdopedagógussal, és az együttnevelést segítő szakemberekkel.
  • Ideális esetben az óvodapedagógus már az óvodába kerülés előtt megismerkedik a hallássérült gyermekkel. Ez elősegíti, hogy valódi információk birtokába jusson a gyermekről és a vállalt feladatról.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a gyermekcsoport felkészítésben

  • Lényeges annak hangsúlyozása, hogy hallássérült társuk nem tehet állapotáról.
  • A gyermekek információt kapnak arról, hogy a hallássérült társuk a beszédet halkabban hallja, torzabban vagy alig hallja, még akkor is, ha hallókészüléket visel.
  • Az ép hallású gyermekek ismerjék meg a hallókészüléket, annak célját. Ha lehetőségük van megfogni, belehallgatni, akkor jobban bele tudják élni magukat társuk helyzetébe. Ha tudják, hogy mire kell vigyázniuk a hallókészüléket viselő gyermek esetében (pl. ne ráncigálják, ne dobják oda a labdát, ne vizezzék össze, ne szórjanak rá homokot stb.), jobban lehet számítani a gyermekek óvatos viselkedésére.
  • Az ép hallású gyermekek ismerjék meg, hogy milyen módon tudnak kommunikálni a nyelvi nehézségeket mutató társukkal (pl. vele szembe fordulva, természetes artikulációval beszéljenek és kerüljék a túlzott hangerőt).
  • Biztatni kell az ép hallású társakat, hogy a kezdeti kommunikációs nehézségek ellenére se forduljanak el hallássérült társuktól, hanem próbálják megérteni, és próbálják megértetni magukat vele.
  • Be lehet vonni egy „segítő” óvodatársat, aki közvetíti a hallássérült gyermek számára az óvodapedagógus utasításait, és figyel a hallássérült társára.
  • Fontosak a tolerancia kialakulását, a másság elfogadását segítő játékok (pl. „Néma játék”, vagy egy Tv-műsorból be lehet mutatni a hangerő teljes lehalkításával egy rövid részletet, vagy némán el lehet mondani egy rövid instrukciót, mondatot, történetet). A játék segít megértetni a gyermekekkel, hogy hallás nélkül, szájról olvasással mennyire nehéz a mondanivaló megértése.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a tárgyi környezet kialakításában

  • Lehetőség szerint ügyelni kell a csoportszoba megfelelő akusztikájára, visszhangosságára. Érdemes átgondolni, hogy milyen a csoportszoba akusztikai környezete: mennyire van közel a közúti forgalom zajához, a csoportszobában mennyire találhatók hangelnyelő anyagok (pl. szőnyeg, függöny, gumidugók a széklábakon stb.).

Az óvodapedagógus főbb feladatai a hallássérült gyermek fogadásával, óvodai nevelésével kapcsolatban

  • Fontos az óvodapedagógus természetes viselkedése.
  • Legyen türelmes a hallássérült gyermekkel.
  • A beszoktatás kezdetén az az óvodapedagógus fogadja a gyermeket, akivel már korábban találkozott.
  • Az óvodapedagógus tekintsen úgy a hallássérült gyermekre, mint a közösség egyenrangú tagjára.
  • Az óvodapedagógus tanítsa meg minél hamarabb a hallássérült gyermeknek a társai nevét.
  • Az óvodai élet során fontos szerepet kap a testbeszéd, a nem verbális jelek alkalmazása (pl. mimika, tekintet, testtartás, térköz).
  • Az óvodapedagógus a hallássérült gyermeket az óvodai élet minden területén vonja be. A hallássérült gyermeknek legyen lehetősége minden tevékenységben részt venni. Ő is kapjon feladatokat (pl. naposi teendők, tisztaságfelelős stb.), illetve vegyen részt az óvodai ünnepeken, versenyeken.
  • Az óvodai foglalkozásokon való részvételt a hallássérült gyermek számára a félkör alakú ültetés segíti. Amennyiben a hallássérült gyermek szemben ül az óvodapedagógussal, jól láthatja őt és a félkörben ülő társait is. Ez elősegíti a szájról olvasást.
  • Az ültetésnél fontos szempont, hogy a hallássérült gyermek lehetőleg ne üljön szembe az ablakkal, mert a szemébe sütő nap zavarja a szájról olvasást.
  • Ha a szájról olvasás a hallássérült gyermek számára másodlagos, és a figyelme, viselkedése szükségessé teszi, az óvodapedagógus ültetheti a gyermeket maga mellé is. Ilyenkor a gyermek nem tud szájról olvasni, ezért jó, ha a beszéd közben az óvodapedagógus gyakran a gyermekre néz, hogy meggyőződjön, tudja-e követni a gyermek a foglalkozás menetét.
  • Az óvodapedagógus, ha szól a hallássérült gyermekhez, legyen minél közelebb hozzá, és ügyeljen arra, hogy ne legyen egyidejűleg nagy zaj a teremben.
  • A hallássérült gyermek valószínűleg nem érti meg azokat az instrukciókat, amiket az óvodapedagógus neki háttal mond. Amennyiben lényeges, ismételje meg az elhangzottakat a gyermek felé fordulva.
  • A szóbeli közlések megértését akadályozhatja a hallássérült gyermek szókincsbeli hiányossága is.
  • Az óvodapedagógus győződjön meg arról, hogy a hallássérült gyermek megértette, amit mondott neki. Ha a hallássérült gyermek, nem hallja az óvodapedagógus közléseit, az tükröződhet a viselkedésében.
  • A hallássérült gyermekek különböző módon reagálhatnak arra, ha nem értik az elhangzottakat. Gyakran látszódik az arcukon az értetlenségből adódó zavar. Előfordulhat az is, hogy a hallássérült gyermekek bólogatnak, de nem tudják, miről van szó. Előfordulhat, hogy a gyermekek „kikapcsolnak”, nem figyelnek a megszólításra, a hozzá intézett beszédre. Ennek az az oka, hogy a hallás számukra fokozott figyelemösszpontosítást jelent, amelyben hamar kifáradnak. Ha a gyermekek álmosak vagy náthásak, akkor az ilyen „kikapcsolás” gyakrabban fordulhat elő. Ilyenkor a középfülben lejátszódó kóros folyamat gyengíti a hallást.
  • Az óvodapedagógus motiválhatja a hallássérült gyermek beszédfejlődését, ha érezteti vele, hogy szóbeli megnyilatkozásai fontosak.
  • Vannak olyan hallássérültek, akik szívesen és sokat beszélnek, de rossz a kiejtésük, és az alacsony nyelvi szintjük miatt beszédük szinte érthetetlen. Ilyen esetben ne zavarjuk meg a gyermek beszédét közbevetett kérdésekkel. Ne tegyünk úgy, mintha megértettük volna, mert könnyen rájöhet, hogy becsaptuk. Ha nem értjük, amit mond, az elmondottak után feltehetünk eldöntendő kérdéseket, valamint kérhetjük, hogy mutassa meg vagy rajzolja le, mire gondol.
  • Kirándulásokon, sétákon a hallássérült gyermek lehetőleg az óvodapedagógus közelében legyen, mivel egy bizonyos távolságon túl már rosszabbul hall.
  • A hallássérült gyermek csak annyi segítséget kapjon, amennyire feltétlenül szüksége van. A „túlsegítő” gondoskodás a gyermekben bizonytalanságot alakíthat ki és önállótlanná teheti.
  • Kezdeményezzen olyan játékokat, amiből kiderül, hogy a hallássérült gyermek is ügyes, esetleg jobb a társainál.