Skip navigation

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban

 

A gyermekek óvodai nevelése során figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, eltérő fejlődési ütemet, hisz az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek az egyes fejlesztési területeken nagy eltéréseket mutatnak.

Játék

  • Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számára gyakran nehézséget okoz a közös játéktevékenységbe való bekapcsolódás.
  • Fontos a játékeszközök használatának megtanítása.
  • Az autizmussal élő kisgyermekek szabadidejük nagy részét sztereotip, repetitív tevékenységekkel töltik (pl. hintázás, ugrálás, futkározás), amelyek a funkciójáték elemeiben mutatkoznak meg.
  • Az alapproblémából eredő fantázia és a képzeleti tevékenység sérülése miatt az egyes játékfajtákat nem vagy csak korlátozottan képesek játszani. Külső segítség nélkül nem lépnek tovább erről a szintről.
  • A gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassa az autizmus spektrum zavarral élő gyermekeket. Azonban az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők ezen a területen is.
  • Nehézséget jelenthet a szabályjátékok elfogadása, betartása, és annak megértése, hogy a játék menete nem a saját elképzeléseik szerint halad, hanem valamilyen külső szabályhoz kell alkalmazkodni.
  • Amennyiben megértik a szabályokat, nem jelent különösebb problémát a szabályjáték, sőt szívesen játszanak szabályjátékokat. Lényeges, hogy a szabályokat előre, pontosan rögzítsük, attól a játék közben ne térjünk el, ne módosítsuk, mivel az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek nem képesek alkalmazkodni a változáshoz, az megzavarhatja őket, elveszíthetik a biztonságérzetüket.
  • A szerepjátékok szintén nehézséget okoznak, mivel nem vagy csak korlátozottan képesek egy valós vagy képzeletbeli figurával azonosulni, mások mentális állapotát átérezni. Ennek ellenére lehet próbálkozni a szerepjátékkal, de segíteni kell a könnyebben kivitelezhető, kevesebb kreativitást és aktivitást igénylő szerep kiválasztását. A szerep eljátszásakor támogatást jelent a folyamatos irányítás vagy mintaadás.
  • Fontos, hogy az óvodapedagógus kezdetben egyéni keretek között tanítsa a játéktevékenységet és a játékeszközök használatát. Később be lehet építeni egyre kevesebb segítséget nyújtó önálló tevékenységet vagy páros munkát.

Verselés, mesélés

  • Nehézséget jelent a mesék, versek cselekményének követése, az esztétikai élményt nyújtó elemek közül a lényeg kiemelése a kommunikációs probléma miatt. Gyakran előfordul, hogy az ilyen típusú foglalkozásokon nem vesznek részt az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, ennek ellenére a jó mechanikus memóriájuk miatt el tudják mondani a verset vagy szó szerint a mese egyes részeit.
  • A verselés, mesélés nem alkalmas arra, hogy a gyermek abból szerezze az ismereteit, tapasztalatait, le tudja vonni a tanulságokat, el tudja játszani a történetet, ok-okozati összefüggéseket állapítson meg, a szereplők jellemét összefoglalja vagy bővítse a szókincsét.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

  • A zene komplex módon és hatékonyan alkalmazható a sérült készségek kompenzálására, a fejlődésükben elmaradt készségek fejlesztésére. Különösen nagy szerepet tölt be a szociális és kommunikációs viselkedés fejlesztésében.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

  • Vannak olyan autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, akik nem szívesen rajzolnak, rajzaik sematikusak, vagy jóval alacsonyabb szintet mutatnak, mint az az életkori sajátosságból adódóan elvárható lenne. Ezek a gyermekek csak akkor rajzolnak, ha pontos instrukciókat kapnak, és kötelező a feladat elkészítése.
  • Vannak olyan autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, akik sokat és szépen, magas színvonalon rajzolnak, és képesek különböző technikákat alkalmazni. Azonban alkotásaik sztereotip jellegűek, témaválasztásuk jellemzően egysíkú, motívumaik egyformák, jól tükrözik a merev gondolkodást.
  • Fontos, hogy a gyermekek minél többféle képi kifejezésmódot megtanuljanak, mert gyakran segítheti az önkifejezést.

Mozgás

  • Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek a mozgás tekintetében is nagy különbségeket mutatnak.
  • Vannak olyan gyermekek, akik életkoruknak megfelelően mozognak, vagy ügyesebbek bizonyos mozgásokban (pl. mászás), mint társaik.
  • Gyakran előfordul, hogy mennyiségi és minőségi eltérést mutatnak a mozgásfejlődésben. A mennyiségi eltérés jellemzője lehet például a lassabb fejlődési tempó, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége, kimaradhatnak bizonyos fázisok a mozgásfejlődésben. A minőségi eltérés lehet a gyakran előforduló izomhipotónia.
  • Fontos a gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezni, hogy mikor lesz mozgás.
  • Vizuálisan (pl. képkártyákkal) jelezni kell, hogy meddig tart a foglalkozás, és ott milyen gyakorlatok lesznek, hogy a gyermek egyértelműen lássa, mit kell csinálnia.
  • Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat kiviteleznie, akkor az óvodapedagógus a gyermek mögé állva, vele együtt végezze a gyakorlatot.
  • Amennyiben a mozgás nem okoz örömöt a gyermek számára, eleinte lehet külső motivációs eszközöket alkalmazni.
  • Törekedni kell a verbális utasítások mellett/helyett a bemutatásra.

A külső világ tevékeny megismerése

Matematikai tartalmú tevékenységek

  • Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekeknél csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra, mivel környezetük iránti érdeklődésük szűk körű.
  • Az idő elvont fogalom számukra, így sokuknak problémát jelent a napszakok, a hosszabb időtartamok (hónapok, évszakok, évek) átlátása, megértése.
  • Az idő múlását, az évszakok körforgását célszerű a gyermek személyéhez kötődő, vele megtörtént eseményekkel érzékeltetni, és az időbeli sorrendiséget ezek képi feldolgozásával gyakoroltatni.
  • A természeti környezet megfigyelését egy-két konkrét szempont adásával lehet segíteni, ami elősegíti az autizmus spektrum zavarral élő gyermek számára, hogy a sok információ közül meg tudja találni a legfontosabb jellemzőket.
  • Fontos a családdal kapcsolatos információk tudatosítása, feldolgozása, rendszerezése.
  • A családi események, élmények felidézésénél képekkel és konkrét kérdésekkel lehet segíteni az összefüggő történet megfogalmazását.
  • A matematikai ismeretek tanításakor mindig egyéni helyzetre és sokrétű vizuális támogatásra van szükség.
  • Hasznos eszköz a matematikai ismeretek tanításakor, gyakorlásakor a memóriajáték illetve a puzzle-k készítése és használata. Ezekben a feladatokban a jó vizuális memóriának köszönhetően az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek általában jól tudnak teljesíteni.