|
Játék
|
Általános jellemzők
- Az értelmileg akadályozott gyermekek játéka alacsonyabb szintű, minőségileg eltér a kortársak játékától.
- Gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság, kreativitás és fantázia a játéktevékenységből.
- Általában nem kezdeményezik a játékot, igénylik a felnőtt irányítását.
- Kedvelik a mozgásos játékokat, sokszor sztereotipen rakosgatnak, szájukba veszik vagy dobálják a játékeszközöket, ki-be pakolnak.
- A játékfejlődés hosszú ideig megrekedhet a gyakorló játékok szintjén, de megjelennek az egyszerű szerepjátékok is.
Ajánlott feladatok
- Az óvodapedagógus törekedjen a játékkedv felkeltésére, a társakkal való közös játék megtanítására, az interakció támogatására és a játékeszközök megismertetésére.
- A játékok során fejlessze a gyermek beszédét, mozgását, finommotorikáját, megismerő képességeit (gondolkodását, észlelését, figyelmét, emlékezetét, képzeletét, érzékelését).
- A játékok segítségével fejlessze a gyermek szabálytudatát. A játék lehetőséget nyújt az életviteli- és viselkedési szabályok gyakorlására. Lényeges a megfelelő minta nyújtása.
- A játékeszközök céltalan pakolgatását értelmes játékká lehet alakítani (pl. a kockákat az autóba lehet pakolni, amit el lehet szállítani; lehet csoportosítani a játékokat alakjuk, anyaguk, formájuk szerint).
- Játék során lehetőség adódik az egyéni fejlesztésre is.
|
|
Verselés, mesélés
|
Általános jellemzők
- A beszéd tartalmilag szűkös, gyakran alig érthető és hibás a hangképzés.
- A beszédmegértés gyenge.
- Az egyszerű mondókák segítik a beszédkedv felkeltését.
- Az egyszerű verseket, rövid meséket nem mindig értik meg.
Ajánlott feladatok
- Az óvodapedagógus törekedjen az egyszerű népi mondókák, versek megtanítására.
- Aktivizálja, motiválja az értelmileg akadályozott gyermeket mondóka segítségével. A mondókákat érdemes mozgással is kísérni.
- Segítse a kommunikációs készség fejlesztését a fejlettségi sajátosságoknak megfelelő, érthető és élvezhető gyermek- és népköltészeti alkotások, mondókák együttes hangoztatásával, mesék előadásával.
- Fejlessze az akusztikus figyelmet mondókák segítségével (pl. jól felhasználhatók a hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetésére).
- Verssel, mondókákkal, mesével folyamatosan bővítse az értelmileg akadályozott gyermek szókincsét és gyakoroltassa a nyelvtani szerkezeteket.
- Segítsen a verseket, meséket a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően feldolgozni azokkal a szavakkal, amelyek a gyermek szókincsében megtalálhatóak.
- A megértést képekkel, dramatizálással is lehet segíteni.
- A mesehallgatást az egyéni fejlesztés során, gyógypedagógus segítségével elő lehet készíteni.
|
|
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
|
Általános jellemzők
- A zene az értelmileg akadályozott gyermekek esetén is hat a személyiségre, a kognitív funkciók fejlődésére, segíti a tanulási folyamatokat.
- A közös zenélés pozitív élményeket nyújt és fejleszti a kommunikációt, a kapcsolatteremtést, és ez által a szocializációt.
- Az értelmileg akadályozott gyermekek az elemi szintű szabályokat sok gyakorlás után tanulják meg.
Ajánlott feladatok
- Fontos a zenei érdeklődés felkeltése, a zene megszerettetése, a ritmusérzék és a zenei hallás fejlesztése, a zenei emlékezet fejlesztése, a hallási differenciáló képesség (gyors-lassú, halk-hangos) fejlesztése.
- Az óvodapedagógus használja ki az óvodai élet során a zene megnyugtató, figyelemkeltő, motiváló szerepét.
- Nyújtson élményt a közösen játszott énekes játékokkal.
- Figyelmeztesse a gyermeket a szabályhoz kötött énekes játékok közben a szabályok folyamatos betartására.
- Törekedjen a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolására, egymás hatásának erősítésére, ami elősegíti a belső ritmus kialakulását.
- A közös énekes játékok során erősítse a gyermek társas kapcsolatainak alakulását.
- Ösztönözze a hangszerek kiválasztását és megszólaltatását, ami lehetőséget nyújt az önkifejezésre. Mivel az egyszerű hangszerek megszólaltatása nem igényel semmiféle zenei képességet, az értelmileg akadályozottak is könnyen meg tudják szólaltatni.
|
|
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
|
Általános jellemzők
- Mozgásos ügyetlenség, ami a manualitásban is megjelenik.
- A finommotorikus mozgások fejlődése lassú.
- Megfigyelhető a szem-kéz koordináció zavara.
- A háromujjas fogás kialakulása késik.
- Nehézséget okoz a két kéz együttmozgása.
- Általában ritkán van spontán indíttatásuk barkácsolásra.
- Az ábrázolás sajátossága: alaktalan firka, nehezen felismerhető vonalak, kezdetleges emberábrázolás.
- A szenzoros tevékenységek fejlesztésére irányuló speciális munka célja, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek a nem céltudatos tevékenységekről áttérjenek a feladatok tervszerű teljesítésére.
Ajánlott feladatok
- Az óvodapedagógus keltse fel az értelmileg akadályozott gyermek alkotási kedvét.
- Fejlessze a kéz és ujjak finom mozgásait, alakítsa ki a célirányos kézmozgásokat, fokozza az ujjak tapintásérzetét.
- Fejlessze a szem-kéz koordinációt, a téri tájékozódást.
- Segítsen az egyszerű ok-okozati összefüggések felismertetésében.
- Ismertesse meg a gyermekkel az alapszíneket és egyszerű formákat, valamint különböző alkotási technikákat (pl. festés, nyomdázás, gyurmázás, tépés, rajzolás stb.)
- Tanítsa meg a helyes ceruzafogást, a különböző eszközök használatát.
- Fontos, hogy a gyermek szerezzen sikerélményt alkotás közben.
|
|
Mozgás
|
Általános jellemzők
- Térben bizonytalanul tájékozódnak.
- Bizonytalanul ismerik fel a téri relációkat.
- Az egyszerűbb téri helyzeteket (föl, le, előre, hátra, fölött, alatt, ki, be) gesztusokkal kísért utasításokkal viszonylag könnyen megtanulják és végrehajtják, de önállóan reprodukálni csak sokkal később tudják.
- A tájékozódásban a saját test a viszonyítási pont, amelynek segítségével a különböző téri relációk értelmet nyernek.
- Mozgásuk összerendezetlen, ügyetlen, bizonytalan és lassú.
Ajánlott feladatok
- Az óvodapedagógus törekedjen a mozgásos gyakorlatok során az erő, ügyesség, állóképesség, egyensúlyérzék fejlesztésére.
- Fejlessze az összerendezetlen, nem megfelelő ritmusú mozgásokat.
- Kezdeményezzen nagymozgásos gyakorlatokat (pl. járás, futás, ugrás, kúszás, mászás).
- A nagymozgásos gyakorlatokhoz lehet eszközöket is használni.
- Hasznosak a játékos utánzó gyakorlatok, ahol a gyermeknek kezdetben csak utánozni kell az óvodapedagógus mozdulatait. Az óvodapedagógus a mozdulatokhoz adjon instrukciókat is, hangozzon el a mozdulat megnevezése is (pl. Emeld fel a jobb kezedet!).
- Lényeges a téri orientáció fejlesztése. Az irányok megkülönböztetését és begyakorlását jelzésekkel is lehet segíteni (pl. piros szalaggal).
|
|
A külső világ tevékeny megismerése
Matematikai tartalmú tevékenységek
|
Általános jellemzők
- Az óvodába kerüléskor bizonytalanul tájékozódnak a közvetlen környezetükben.
- A mennyiségfogalom nem kialakult, csak néhány számnevet használnak.
Ajánlott feladatok
- Az óvodapedagógus nyújtson az értelmileg akadályozott gyermek számára képességeikhez mérten minél több ismeretet, tapasztalatot a közvetlen természeti és társadalmi környezetéről.
- Támaszkodjon a fejlesztéseknél a gyermek meglévő tapasztalataira és ismereteire.
- Segítse a közvetlen környezet tárgyainak megismerését.
- Segítse megismerni a tágabb környezetet (pl. lehetőség szerint el lehet vinni az értelmileg akadályozott gyermeket is színházba, kirándulásra, járművön történő utazásra).
- Segítse az ok-okozati összefüggések megértését (pl. tavaszi időjárás megfigyeltetésével és ehhez kapcsolódva a tavaszi öltözködés megbeszélésével).
|