Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek csoportjai

Az autizmussal élő gyermekek csoportjába soroljuk azokat az autisztikus állapotban lévő autizmus spektrum zavarba tartozó gyermekeket, akikről közös szükségleteiket figyelembe véve, a szakellátás szempontjából, így pedagógiai szempontból is egységesen kell gondolkodni. Ezeknek a gyermekeknek az általános értelmi képességektől függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteket kielégítő, sajátos nevelésre van szükségük, különleges gondozást igényelnek. Ennek megfelelően az autizmus spektrumába tartozik (1) a klasszikus (kanneri) gyermekkori autizmus, (2) az atípusos autizmus (3) és az Asperger-szindróma is.

Lorna Wing angol pszichiáter, autizmus kutató gyakorlati szempontok alapján a szociális viselkedés szempontjából négy típusra osztotta az autisztikus spektrumon elhelyezkedő sokféle szintű, személyiségű és viselkedésű gyermekeket. Nézete szerint a gyermekek fejlődésük során típust válthatnak, tehát nem merev kategóriákról van szó.

• Izolált típus: Szociálisan nem kezdeményez, a környezetről nem vesz tudomást, a közeledést elutasítja, nem érti. Nem vesz fel szemkontaktust, nem beszél, vagy csak sztereotip módon, funkcionális cél nélkül. Gyakran echolál, azaz visszhangszerűen ismétel. Általában értelmi fogyatékos, gyakori az ingerfeldolgozás zavara (pl. fokozott zajérzékenység). Tartását, mozgását, aktivitását főleg mechanikus sztereotípiák jellemzik. Ez a legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható típus.
• Passzív típus: Szociálisan nem kezdeményez, de a közeledést passzívan elfogadja. Passzivitás és bizarr viselkedés jellemzi. Viszonylag jó értelmi képességekkel rendelkező. Prognózisa a legjobb, a fejlesztés és tanítás esélyei ennél a típusnál a legjobb.
• Aktív-bizarr típus: Szociálisan aktív, szociális kezdeményezés jellemzi. Kapcsolatteremtése egyoldalú, nélkülözi a kölcsönösséget: a társak személyiségét, szándékát, reakcióját nem veszi figyelembe, csak a saját érdeklődési körébe tartozó témákra, kérdésekre fókuszál. Közeledése gyakran inadekvát, sztereotip jellegű. Viszonylag jó verbalitás és intellektuális készségek jellemzik.
• Furcsa-merev, formálisan viselkedő típus: a serdülő- és felnőttkorban kialakuló jó értelemmel és jó beszédszinttel rendelkező személyeknél megjelenő viselkedésforma. Merev ragaszkodás jellemzi az írott és íratlan szabályokhoz.

Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek ugyanolyan egyszeri és megismételhetetlen személyiségek, mint ép társaik, ezért a különböző csoportosításokat csak a velük való foglalkozás, fejlesztés, a megfelelő életkörülmények kialakítása és a velük szemben támasztott reális elvárások miatt szükséges figyelembe venni.