Skip navigation

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek óvodai nevelésében

Feladat

Gondolja át az óvodapedagógus főbb feladatait az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek óvodai nevelésében a következő szempontok szerint: (1) az autizmus spektrum zavarral élő gyermek óvodai fogadása, (2) a gyermekcsoport felkészítése, (3) a tárgyi környezet kialakítása, (4) az autizmus spektrum zavarral élő gyermek fogadása, óvodai nevelése. Ezt követően töltse ki a feladatlapot, majd a következő táblázat segítségével ellenőrizze le munkáját!

Az óvodapedagógus főbb feladatai az autizmus spektrum zavarral élő gyermek fogadását megelőzően

  • Tájékozódik az autizmus spektrum zavar sajátosságairól, megismeri azokat az erősségeket és nehézségeket, amikre számítani lehet az óvodai nevelés során.
  • Megismeri a gyermek utánzási képességét, beszédértésének szintjét, a felnőttekkel és gyermekekkel való együttműködési szintjét, a frontális irányítás elfogadásának mértékét, a figyelem minőségét.
  • Megismeri a gyermek szakértői véleményét.
  • Információt gyűjt a gyermek állapotáról, diagnózisáról, a hozzá kapcsolódó tünetekről és következményekről, valamint a legszükségesebb teendőkről és fejlesztési lehetőségekről.
  • Megismeri azokat a speciális feladatokat és módszereket, amelyeket a mindennapi óvodai nevelés során alkalmaznia kell.
  • Az óvoda pedagógiai programja alapján nevelési tervet készít.
  • Egyéni fejlődési naplót vezet a gyermek fejlődéséről.
  • Felkészíti a csoportjába járó gyermekeket a gyermek fogadására.
  • Felkészíti a csoportjába járó gyermekek szüleit a gyermek elfogadására.
  • Felveszi a kapcsolatot az autizmus spektrum zavarral élő gyermek szüleivel, a módszertani intézmény szakembereivel, a gyermek terápiáját végző gyógypedagógussal.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a gyermekcsoport felkészítésben

  • A gyermekcsoport felkészítésébe szükség lehet a területen képzett szakember bevonására, aki segít az adott gyermekkel kapcsolatos tudnivalókat az ép gyermekek számára elmondani.
  • Az óvodapedagógus kezdeményezzen olyan tevékenységeket, amiből az ép gyermekek számára kiderül, hogy az autizmus spektrum zavarral élő gyermek is ügyes, esetleg jobb a társainál, így például kezdeményezhet az adott gyermeket érdeklő témáról beszélgetést.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a környezet kialakításában

  • Szükségessé válhat a protetikus környezet[1] kialakítása, ami megnöveli a gyermek biztonságérzetét, biztosítja a zökkenőmentes, önálló tevékenységváltást, hozzájárul a változatos tevékenykedés kialakításához, valamint megelőzhetőek a viselkedésproblémák például a zavaró elemek eltávolításával, a változáshoz való fokozatos hozzászoktatással, előrejelzéssel.
  • A protetikus tér lehetővé teszi, hogy a gyermek a tér- és időbeli szervezéséhez átlátható és érthető információt nyújtson arról, hogy mit kell, illetve lehet csinálni, hol történnek az egyes tevékenységek, mennyi ideig tartanak, és mi lesz a következő tevékenység.
  • A tér kialakításánál ügyelni kell arra, hogy legyen meg mindennek az állandó helye. Az egyes terek funkciói világosan különüljenek el egymástól (pl. szabad játék, étkezés, öltözés, elvonulásra alkalmas kuckó). Szükség lehet térelválasztók használatára is. Fontos, hogy az egyes terek helyén csak olyan eszközök legyenek, amelyek illeszkednek a tér funkciójához.
  • A környezet legyen biztonságos, a testi épséget veszélyeztető eszközök és anyagok legyenek megfelelően tárolva, elhelyezve.
  • A fáradékony gyermekek számára célszerű ingerszegény tér, „pihenőkuckó” kialakítása.
  • Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számára segítséget nyújtanak a fotók, képek vagy sematikus ábrák vagy folyamatábrák által nyújtott információk.

Az óvodapedagógus főbb feladatai az autizmus spektrum zavarral élő gyermek fogadásával, óvodai nevelésével kapcsolatban

  • Fontos az óvodapedagógus természetes viselkedése.
  • Legyen türelmes az autizmus spektrum zavarral élő gyermekkel.
  • Segítse a gyermek beilleszkedését.
  • Differenciálással biztosítani kell az egyéni haladási ütemet.
  • Törekedjen az autizmus spektrum zavarból eredő hátrányok miatti kirekesztettség elkerülésére, az önbizalom megerősítésére.
  • Egyes területeken szükség lehet az ismeretanyag szűkítésére.
  • Fontos a tartalmak lényegi és mélységi megértésére, az ismeretek változatos helyzetekben való alkalmazására törekedni.
  • Az egyes óvodai tevékenységekben való részvételt egyénre szabott motivációs rendszerrel lehet elérni. Folyamatosan törekedni kell a külső motiváció belső motivációvá való fokozatos átépítésére.
  • Mivel az óvodapedagógus elhangzott instrukcióit az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek nem feltétlenül vonatkoztatják magukra, szükség lehet egyéni instrukciók megfogalmazására. Az instrukciók rövid, lényegre törő, egyszerű mondatokból álljanak.
  • Az óvodapedagógus törekedjen az elvárásokat, szabályokat, a tevékenységeket, valamint a feladatvégzésre szánt idő előrehaladását látható módon vizuális eszközökkel (pl. képkártyák segítségével) jelezni.
  • Direkt módon tanítsa a gyermeket saját tevékenysége megtervezésére, apró lépésekre való lebontásra.
  • A kirándulások, táborok, ünnepek, az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számára ijesztő, kellemetlen élményt jelenthetnek, ezért ezeket az eseményeket nagyon körültekintően, szükség esetén a család bevonásával kell megtervezni. Minden esetben mérlegelni kell a rendezvényen való részvétel előnyeit és hátrányait.


[1] Protetikus környezet: sérülésből adódó szükségletekhez adaptált támogató, segítő környezet