Az ép és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének személyi feltételei
A komplex feltételrendszer legfontosabb tényezője az óvodai integrált nevelésben az óvodapedagógus személyisége. Az integrált nevelés új kihívások elé állítja az óvodapedagógusokat, ami a hagyományos pedagógusszerepek átalakulását teszi szükségessé. Az együttnevelésben részt vevő óvodapedagógus elfogadja az egyéni különbségeket, valamint individuális pedagógiai módszerek, technikák alkalmazásával szervezi meg nevelőmunkáját. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, elvárásait a gyermekek fejlődési üteméhez igazítja, alkalmazkodik a gyermekek eltérő képességeihez, viselkedéséhez, valamint fejlesztésüket a számukra megfelelő területen biztosítja. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik az óvodai csoportba járó gyermek sajátos nevelési igényeiről, fejlesztési lehetőségeiről, szakmai tudását folyamatosan bővíti. A foglalkozások során a gyógypedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A fejlesztő tevékenységek közben ügyel arra, hogy a fejlesztés játékos jellegű legyen, és a sajátos nevelési igényű gyermeket ne terhelje túl. A gyermekek értékelésénél az egyéni képességek, illetve a fejlettségi szinthez viszonyított fejlődést figyelembe veszi. Feladatai közé tartozik, a sajátos nevelési igényű gyermekek életminőségének javítása, a hátrányok csökkentése, valamint az ép gyermekek megtanítása a másság elfogadására, a segítségnyújtásra. Az óvodapedagógus a hatékony integráció érdekében együttműködik a különböző szakemberekkel, gyógypedagógussal, az integrációt segítő szaktanácsadókkal és a szülőkkel.
A gyógypedagógus feladatai sokrétűek. A köznevelési törvény alapján a többségi óvodában a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása szükséges. A speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. A gyógypedagógus közvetlenül foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekkel, nyomon követi az érintett gyermek fejlődését. Részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, rendszeresen hospitál az együttnevelést végző óvodai csoportnál. Támogatja az óvodapedagógusok munkáját, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerekre, speciális eszközök kiválasztására, segíti a szakértői vélemény értelmezését. Koordinálja az érintett gyermekkel foglalkozó szakemberek munkáját, valamint kapcsolatot tart a szülőkkel a fejlesztés sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
Az integráció folyamatának további fontos partnerei a szülők. Rendkívül nagy szerepet játszanak gyermekük óvodai sikeres beilleszkedésében, mivel folyamatosan megfigyelhetik a beilleszkedés szintjét, a kudarcok és sikerek arányát, így jelentősen hozzájárulhatnak az óvodai nevelés során felmerülő nehézségek csökkentéséhez. Fontos, hogy legyenek tisztában azzal, hogy gyermekük fejlődése bizonyos területeken lassúbb, mint ép társaiké. Tartsanak állandó kapcsolatot az óvodapedagógussal és a gyógypedagógussal.
A gyermekcsoport is lényeges szerepet játszik az integrációban. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai fogadását megelőzően a befogadó csoport ismerje meg a fogyatékosság jegyeit, és a segítségnyújtás lehetőségeit. Az együttnevelés által az ép gyermekek személyisége is gazdagodhat. Minél kisebb korban találkozik egy ép fejlődésű gyermek sérült társával, annál természetesebb lesz számára az elfogadás.
Az együttnevelés eredményessége szempontjából meghatározó az érintett sajátos nevelési igényű gyermek személyisége és fogyatékosságának típusa, súlyossága is. A beilleszkedést elősegíti, ha a gyermek nyitott személyiséggel rendelkezik, és könnyen tud másokkal kapcsolatot teremteni. A zárkózottabb gyermek több odafigyelést igényel az óvodapedagógustól.