Skip navigation

Sajátos nevelési igény fogalmának értelmezése

A fogyatékosság szó használatát Magyarországon a köznevelés területén az utóbbi években felváltotta a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kifejezés használata, amit először a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvénnyel vezettek be. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a fogyatékos gyermek, tanuló fogalmán a sajátos nevelési igényű gyermeket érti. Ebben az értelemben a fogyatékosság szó valamilyen tulajdonság kedvezőtlen módosulására utal.

 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 13. bekezdése szerint

kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

  • különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
    • a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
    • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
    • a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  • mozgásszervi,
  • érzékszervi,
  • értelmi vagy
  • beszédfogyatékos,
  • több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
  • autizmus spektrum zavarral vagy
  • egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” [1]

A sajátos nevelési igényű gyermekek valamiben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek. Nevelésük, oktatásuk a szakértői bizottság véleménye alapján történhet gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt többségi intézményben. Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015. áprilisában közzétett oktatási adatai alapján a 2014/2015-ös tanévben óvodai nevelésben 321 500 gyermek vett részt. A sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma közel 7500 fő, többségük (81 %) integrált nevelésben részesült. 

[1] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 4. § 25. bekezdés