Látássérült gyermekek nevelése többségi óvodában
Hazánkban a látássérült gyermekek óvodai nevelése a látássérült gyermekekkel foglalkozó speciális óvodában, szegregáltan vagy az ép gyermekekkel együtt a lakóhelyhez közeli specifikus feladatokat ellátó óvodában, integráltan valósulhat meg. Hazánkban a vak gyermekek számára létezik gyógypedagógiai intézmény, a gyengénlátó és aliglátó gyermekek számára viszont nincs külön speciális óvoda, ők az ép látású gyermekekkel együtt nevelkednek. Amennyiben a többségi óvoda vállalta a látássérült gyermek nevelését, a feladatvállalást fel kell tüntetni az óvoda alapdokumentumaiban, így az alapító okiratban és a helyi pedagógiai programban.
A látássérült gyermekek óvodai nevelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös játékban való részvétel és a közösséghez való alkalmazkodás segítésére, az önkiszolgálás megtanítására, a tárgyak és helyük megismertetésére, a rendszeretet és a higiénés szokások (különösen a szem és kéz tisztán tartása) kialakítására. A látássérült gyermekek mind az ismeretszerzésben, mind a pszichés, szociális fejlődésben speciális segítséget igényelnek.
A látássérült gyermekek óvodai nehézségeinek csökkentésében a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus (a tiflopedagógus) segítségére lehet támaszkodni.
A látássérülés megítélése csak szemészetileg alátámasztott, orvosi diagnózison alapulhat, amit gyógypedagógiai, pszichológiai és pedagógiai látásvizsgálat egészít ki. Ezek együttes értékelése alapján határozható meg a látássérült gyermek egyéni sajátos nevelési igénye. A látássérült gyermekek integrált nevelésére akkor van lehetőség, ha a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a szakértői véleményben az óvodai nevelés ezen formájára javaslatot tesz. A vizsgálatot a szülők/gyám vagy a szülők egyetértésével szakorvos, védőnő, és különböző intézmények (bölcsőde, óvoda, általános és középiskola) kezdeményezheti, továbbá szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók szakemberei kérhetik a szülők beleegyezésével.