Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése a témakörre vonatkozó alapvető törvények tükrében

1993. évi LXXIX. közoktatási törvény

• Az 1993. évi közoktatási törvény útmutatásai alapján bevezették hazánkban az integrált nevelést.
• a törvény megfogalmazta a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
• Minden gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
• Ezt az irányelvet követi a 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről.

A 2011. április 25-én megjelenő Magyarország Alaptörvénye

• XI cikk (1) bekezdés szerint „Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.”
• XVI. cikk (1) bekezdés szerint „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban vagy a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban történhet.
• A többségi óvodában csak azok a sajátos nevelési igényű gyermekek részesülhetnek óvodai nevelésben, akiket a szakértői bizottság a többségi óvodai kereteken belül megfelelően fejleszthetőnek talál.
• Vannak azonban olyan esetek, amikor a fogyatékosság súlyossága miatt az integrált nevelés nem lehetséges. Ebben az esetben a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére létrejött óvodában foglalkoznak a sérült gyermekkel.
• A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásban is részesül. 
• A szülő joga, hogy kiválassza a sajátos nevelési igényű gyermek számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
• A gyermek, érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési intézménybe írassa be.
• Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
• A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan óvodát, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket.
• A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.