Skip navigation

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban

 

A mozgás akadályozottsága különböző mértékű, így különböző súlyosságú az óvodai tevékenységek közben felmerülő probléma és eltérő a mozgáskorlátozott gyermekek sajátos nevelési igénye.

Tevékenységi formák

A tevékenységhez kapcsolódó nehézségek

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai

Játék

Nehézséget okozhat:

  • a bizonytalan testtartás és a nagymozgások kivitelezése akadályozhatja a helyváltoztatást;
  • alkalmazkodás a társakhoz, szabályokhoz;
  • a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek, laterialitási zavar;
  • a játékeszközök használata;
  • a természetes kíváncsiság, kreativitás, fantázia hiánya.

 

Ajánlott feladatok:

  • szükség esetén a biztonságos üléshez speciális eszközök alkalmazása;
  • szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására (pl. a mozgáshoz nagyobb hely biztosítása);
  • játék közben változtatni lehet a mozgásformán;
  • a játék során a felső végtag érintettsége esetén törekedni kell mindkét kéz bevonására;
  • szükség esetén a játékeszközöket változtatni kell nagyobb alakú, könnyebben megfogható játékeszközökre;
  • lehetőséget kell biztosítani a pozitív élményekre;
  • nagyon fontos az óvodapedagógus kezdeményezése, a folyamatos motiválás, figyelembe véve a gyermek választásának szabadságát;
  • a játék lehetőséget nyújt az óvodapedagógus számára a mozgássérült gyermek sérülésspecifikus fejlesztésére;
  • az óvodapedagógusnak mintát kell nyújtania a játéktevékenység közben.

Verselés, mesélés

Nehézséget okozhat:

  • mozgáskorlátozottsághoz társuló beszédzavar, kommunikációs probléma;
  • szűkebb szókincs, ha az óvodáskor előtt keveset volt közösségben;
  • gondolatok rövidebb mondatokban való kifejezése a megismerési folyamat és a kevesebb tapasztalat következtében;
  • a különböző kognitív funkciók érintettsége esetén a versek, mesék megtanulása;
  • a versek, mesék, mondókák előadása, amit az agyi károsodás miatt kialakuló beszédzavar okozhat;
  • a figyelem összpontosítása, mivel a gyermek a központi idegrendszeri károsodás esetén csak rövidebb ideig képes koncentrálni.

Ajánlott feladatok:

  • beszédaktivitás serkentése;
  • a figyelem fokozatos növelése;
  • a mindennapos gyermekversek, mesék, népi mondókák, egyszerű élethelyzetek, történetek elmondása, megbeszélése;
  • a versek, mesék, mondókák előadására való törekvés a kommunikációs zavarral rendelkező gyermek esetében is;
  • beszéd összekapcsolása a mozgással;
  • beszédszervek tornája, megfelelő légzéstechnika alakítása, hangutánzások, hangadás stb. gyakorlása mondókák segítségével.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Nehézséget okozhat:

  • a beszédszervek működési zavara;
  • a légzéstechnikai problémák;
  • a légzés ritmuszavara agyi károsodás következtében;
  • az éneklés az artikulációs problémák miatt;
  • az énekes játékok, mivel a mozgáskorlátozott gyermek mozgása lassabb, koordinációja pontatlanabb, térérzékelése gyengébb lehet;
  • a hangszerek megfogása a felső végtag érintettsége esetén;
  • a ritmus és a tempó érzékelése, pontos utánzása;
  • a gyorsabb-lassabb tempóváltás felismerése.

Ajánlott feladatok:

  • a dalanyag gondos kiválasztása;
  • a zenei érdeklődés felkeltése, zenei anyanyelv kialakulásának segítése;
  • az éneklés beépítése a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést (pl. elősegíti a test ellazulását, jó hatással van a gyermek légzési funkciójára);
  • a mozgáskorlátozott gyermek számára megfelelő hangszer biztosítása;
  • ritmusfejlesztés, elsősorban az egyszerű, egyenletes ritmus érzékeltetésével;
  • oldott hangulatú éneklés, énekes játék biztosítása.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Nehézséget okozhat:

  • az önkifejezés a sérült funkciók miatt;
  • a helytelen testtartás egyoldali felső végtag érintettség esetén;
  • a rajzeszköz használata, a felső végtag érintettsége esetén;
  • az anyag és eszköz megfogása és elengedése görcsös izomzat esetén;
  • a szem-kéz koordináció a mozgáskorlátozottsághoz társuló kancsalság esetén;
  • a szűkebb és tágabb környezetről, a különböző anyagokról szerzett hiányos ismeretek, ami korlátozhatja a gyermek fantáziáját, kreativitását;
  • a kudarc gyakori átélése, ami alulmotiválttá teheti a gyermeket;
  • a gondolkodás és a manuális megvalósítás összhangjának hiánya, amennyiben a gyermek gondolatai előbbre járnak, mint ahogy azt manuálisan meg tudja valósítani;
  • hiány vagy agyi sérülés következtében kialakuló egyoldali felső végtag érintettség esetén az ép kéz átveszi a funkciót, ami problémát okozhat, ha az a domináns oldal.

Ajánlott feladatok:

  • sokoldalú, manipulatív tapasztalatszerzés biztosítása;
  • megfelelő testhelyzet biztosítása;
  • sokféle, változatos anyag megismertetése a gyermekkel;
  • a kézimunkához szükséges lehet vastagabb, könnyebben megfogható anyag használatára;
  • szükség lehet speciális író- és rajzeszközökre, amelyeket könnyebben meg tud fogni a gyermek;
  • a papír leszorítását, elcsúszásának megakadályozását kapcsos rajztábla vagy abroszlefogó csipesszel lehet segíteni;
  • mindig legyen elég idő, eszköz, megfelelő hely az alkotáshoz.

Mozgás

Nehézséget okozhat:

  • a gyermek koordinációs és egyensúlyzavara;
  • a motoros képességek zavara, akadályozottsága;
  • agyi károsodás esetén a célirányos mozgások, valamint a mozgások indítása, leállítása, a tempó váltása, a mozgás ritmusa;
  • a testnevelési eszközök használata a manipulációs problémák miatt;
  • a terhelhetőség például izomsorvadás esetén;
  • a téri tájékozódás.

Ajánlott feladatok:

  • ügyelni kell rá, hogy a mozgásos játék közben az épek vigyázzanak sérült társukra, és a mozgáskorlátozott gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni ép társaikhoz;
  • szükség lehet a testhelyzet módosítására (pl. álló testhelyzet helyett ülő testhelyzetből indítja a gyakorlatot);
  • helyes mozgásformák megtanítása;
  • hely- és helyzetváltoztatás gyakorlása;
  • nagy- és finommozgások célirányos fejlesztése;
  • a gyermek terhelhetőségére, figyelemkoncentrációjára való figyelés;
  • a mozgáskorlátozott gyermek sajátosságait figyelembe vevő szabályok betartatása;
  • a mozgásos foglalkozások során sikerélmény biztosítása.

A külső világ tevékeny megismerése

Matematikai tartalmú tevékenységek

Nehézséget okozhat:

  • az ok-okozati összefüggések megértése, a mennyiségi fogalmak kialakítása a szűkebb és tágabb környezetről való hiányos ismeretek miatt;
  • a hasonlóságok, különbségek felismerése a vizuális észlelés zavarai esetén;
  • a téri relációk hiányos ismerete a testséma zavarok, a saját test térbeli zavara következtében.

Ajánlott feladatok:

  • az ismeretszerzés alacsonyabb szintről való indítása a hiányos ismeretek miatt;
  • egy-egy témakör alapos, sokoldalú, több oldalról való megközelítése;
  • sokoldalú ismeretnyújtás, minél szélesebb körű tapasztalatszerzés biztosítása;
  • kézügyesség, vizuális, taktilis észlelés, logikai készség, szám- és mennyiségfogalom, tér- és síkbeli orientáció gondolkodás és emlékezet fejlesztése;
  • matematikai jellegű játékokra való motiválás.
Zsályázás
Játék
Járás tanulása
Tisztálkodás






Képgaléria