Skip navigation

Az értelmileg akadályozott gyermekek legfontosabb jellemzői

Korai pszichomotoros fejlődés

  • Nehezen induló lassú fejlődésmenet, a fejlődési tempó nagyfokú lelassulása
  • A mozgásfejlődés lelassulása (pl. az értelmileg akadályozott gyermekek később fordulnak meg, később kezdenek el járni)
  • A mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradása (pl. nem kúsznak)
  • Megkésett beszédfejlődés, beszédészlelés és beszédmegértési zavarok. Különböző mértékű beszédfejlődési elmaradás. Egyes esetekben a beszéd késői megtanulása jellemző (pl. van, aki csak az óvodáskor végén tanul meg beszélni). A szókincs, a mondatalkotás és az artikuláció területén sajátos vonások megjelenése
  • Környezetre adott reakciók halványabbak, kifejezéstelenebbek lehetnek
  • Alacsony pszichés aktivációs szint miatt nehezen motiválhatók, figyelmük gyorsan elterelődik, rövid ideig képesek koncentrálni
  • Megnehezíti az ismeretszerzést a kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, tartós figyelem és feladattartás gyengesége, nyugtalan magatartás
  • Játékuk a kortársaikhoz képest monotonabb, kevésbé fantáziadús
  • A személyiségfejlődésben ellentmondó akarati sajátosságok megjelenése

Kognitív funkciók

Észlelés, megfigyelőképesség

  • Érzékelés és észlelés differenciálatlansága (pl. a tárgyak megfigyelésénél kevesebb jegyet, különbséget tudnak észrevenni, nem tudják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől)
  • Nem törekszenek a tárgyak jellemzésére, a tárgyak megnevezésén túl annak tulajdonságait, jellemzőit nem tudják felsorolni
  • A látási észlelés folyamat fejlődésének lelassulása, beszűkülése
  • Az észlelés beszűkülése következtében a tájékozódás bizonytalanná válása

Figyelem

  • Az életkori sajátossághoz képest szűk terjedelmű
  • Nem tartós, hullámzó, hiányzik a figyelem megosztási képesség

Emlékezet

  • A rövid és hosszú távú emlékezés alapvető funkcióival, a bevésés, a megőrzés és a felidézés lehetőségeivel rendelkeznek, azonban ezek a funkciók az életkori sajátosságokhoz képest lényegesen gyengébbek

Gondolkodás

  • Ezen a téren figyelhető meg a legnagyobb eltérés az ép fejlődésű társaiktól
  • Nagyfokú konkrétság (pl. a labda pöttyös, mert ő eddig még csak pöttyös labdával találkozott). Segíteni kell az általánosítás, összehasonlítás fejlesztését
  • Következetlenség: a figyelem szórtsága miatt nem tudnak huzamosabb ideig egy dologra összpontosítani
  • Gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. Feladatmegoldás esetén nem ismerkednek a konkrét feladattal, nem képzelik el a megoldás folyamatát, nem tesznek fel kérdéseket, hanem azonnal cselekednek (pl. a képtörténet kirakásánál nem keresik a kezdő képet, hanem a hozzá legközelebbit teszik a sor elejére)




[1] A táblázat Szabó Borbála (2006): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez című munkájának felhasználásával készült.