3.1. Az elméleti és gyakorlati képzés kapcsolódási pontjai az első évfolyamon
Hallgatóink a tanulmányaik első két évfolyamán a helyi tantervi hálónak megfelelően általánosan művelő és gyógypedagógiai alapozó ismereteket sajátítanak el a Képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően.
Hallgatói beszámoló
Általánosan művelő ismeretek:
- tudománytörténet,
- filozófia,
- szociológia,
- idegen nyelv,
- jogalkalmazás,
- informatika,
- kutatásmódszertan,
- testnevelés.
Gyógypedagógiai alapozó ismeretek:
- gyógypedagógiai alapismeretek,
- anatómiai ismeretek,
- pszichológiai ismeretek,
- nevelés- és nyelvtudományi ismeretek,
- képesség- és személyiségfejlesztési ismeretek,
- érzékelési és mozgásfejlesztési ismeretek,
- művészeti nevelési ismeretek.
Gyakorlati, készségfejlesztő kurzusok:
- sajátélményű művészeti fejlesztés,
- gyermekirodalmi ismeretek,
- gyógypedagógiai gyakorlat 1.
A gyógypedagógiai gyakorlat 1. során a hallgatók „heti rendszerességgel, kis létszámú hallgatói csoportokban látogatásokat tesznek a különböző fogyatékossági populációba tartozó személyekkel több korosztályon átívelően foglalkozó gyógypedagógiai és többségi intézményekben. A különleges gondozást igénylő gyermekekkel, fogyatékos felnőttekkel való személyes találkozások, saját élményű tapasztalatok és együttlétek impulzusai döntő jelentőségűek a pályamotiváció megerősödése szempontjából. Az érzékenyítésen túl a kurzus kulcsfontosságú a későbbi szakirány-választás előkészítésében, a hallgatói szakirány-orientációban is. Természetes közegben, élményszerű szituációkban ismerkednek a hallgatók a gyógypedagógus szakember főbb kompetenciáival, tevékenységeinek színtereivel, tárgyi feltételeivel és az interdiszciplináris együttműködések lehetőségeivel. Elmondható, hogy már az első gyakorlat „életszerűvé” teszi a képzést, hidat képez az elméleti felkészülés és a praxis között” (Máténé, 2015).