Skip navigation

3.1. Az elméleti és gyakorlati képzés kapcsolódási pontjai az első évfolyamon

Hallgatóink a tanulmányaik első két évfolyamán a helyi tantervi hálónak megfelelően általánosan művelő és gyógypedagógiai alapozó ismereteket sajátítanak el a Képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően.

Hallgatói beszámoló

 

Általánosan művelő ismeretek:

-          tudománytörténet,

-          filozófia,

-          szociológia,

-          idegen nyelv,

-          jogalkalmazás,

-          informatika,

-          kutatásmódszertan,

-          testnevelés.

 

Gyógypedagógiai alapozó ismeretek:

-          gyógypedagógiai alapismeretek,

-          anatómiai ismeretek,

-          pszichológiai ismeretek,

-          nevelés- és nyelvtudományi ismeretek,

-          képesség- és személyiségfejlesztési ismeretek,

-          érzékelési és mozgásfejlesztési ismeretek,

-          művészeti nevelési ismeretek.

 

Gyakorlati, készségfejlesztő kurzusok:

-          sajátélményű művészeti fejlesztés,

-          gyermekirodalmi ismeretek,

-          gyógypedagógiai gyakorlat 1.

 

A gyógypedagógiai gyakorlat 1. során a hallgatók „heti rendszerességgel, kis létszámú hallgatói csoportokban látogatásokat tesznek a különböző fogyatékossági populációba tartozó személyekkel több korosztályon átívelően foglalkozó gyógypedagógiai és többségi intézményekben. A különleges gondozást igénylő gyermekekkel, fogyatékos felnőttekkel való személyes találkozások, saját élményű tapasztalatok és együttlétek impulzusai döntő jelentőségűek a pályamotiváció megerősödése szempontjából. Az érzékenyítésen túl a kurzus kulcsfontosságú a későbbi szakirány-választás előkészítésében, a hallgatói szakirány-orientációban is. Természetes közegben, élményszerű szituációkban ismerkednek a hallgatók a gyógypedagógus szakember főbb kompetenciáival, tevékenységeinek színtereivel, tárgyi feltételeivel és az interdiszciplináris együttműködések lehetőségeivel. Elmondható, hogy már az első gyakorlat „életszerűvé” teszi a képzést, hidat képez az elméleti felkészülés és a praxis között” (Máténé, 2015).