9.1.6. A beszédhibás személy kommunikációs sajátosságai
a) Beszédre irányultság
- a beszéd figyelemfelhívó funkciója
- beszéddel irányíthatóság, szemkontaktus
b) A verbális kommunikáció jellemzői
- a beszéd iránti érdeklődés
- spontán hangadás (hangadás, gesztus, szótöredék, szó, szókapcsolat, mondat)
- a szövegalkotásának fejlettsége irányított és spontán beszédben (egyszavas, kétszavas, bővített, összetett)
- grammatikai szint
- mondóka, vers, mese
- a szövegmegértés
- a prozódiai elemek (hangsúly, hanglejtés, hangszín, ritmus, szünet)
- az artikuláció
- a beszédhiba jellemzői (légzés, hangszín, artikuláció, tempó, hangsúly, hanglejtés)
c) A nonverbális kommunikáció jellemzői
- nonverbális elemek (testtartás, tekintet, mimika, gesztus, térközszabályozás)
- a nonverbális és verbális összhangja
A beszédhibás személy mozgása
- általános jellemzők (pl. harmonikus, könnyed, koordinált vagy merev, görcsös, koordinálatlan)
- a nagymozgások jellemzői
- a finommozgások jellemzői manipulációk során (játékhelyzet, író, rajzoló mozgás, festés, gyöngyfűzés)
- a beszédszervi mozgások jellemzői (ügyesség, gyorsaság, harmónia, tónus)
A beszédhibás személy muzikalitása
- ritmusutánzás (szótagolás, vers, mondóka)
A beszédhibás személy játéka, spontán tevékenységei
- játéktevékenység jellemzői
- játékválasztás,
- játékhasználata
A szülő kommunikációja, az interakció jellemzői
- a szülő verbális kommunikációjának jellemzői
- a nonverbális kommunikáció jellemzői
- az interakciók fajtája
- kezdeményezés, követés, dicséret, tiltás, szabályozás…stb
A gyakorlatvezető/mentor megfigyelése
- empatikus készség
- konfliktusmegoldó képesség
- verbális és nonverbális kommunikáció
- együttműködés
- nevelési helyzetekre adott reakciója