9.1.6. A beszédhibás személy kommunikációs sajátosságai

a) Beszédre irányultság

- a beszéd figyelemfelhívó funkciója

- beszéddel irányíthatóság, szemkontaktus

b) A verbális kommunikáció jellemzői

- a beszéd iránti érdeklődés

- spontán hangadás (hangadás, gesztus, szótöredék, szó, szókapcsolat, mondat)

- a szövegalkotásának fejlettsége irányított és spontán beszédben (egyszavas, kétszavas, bővített, összetett)

- grammatikai szint

- mondóka, vers, mese

- a szövegmegértés

- a prozódiai elemek (hangsúly, hanglejtés, hangszín, ritmus, szünet)

- az artikuláció

- a beszédhiba jellemzői (légzés, hangszín, artikuláció, tempó, hangsúly, hanglejtés)

c) A nonverbális kommunikáció jellemzői

- nonverbális elemek (testtartás, tekintet, mimika, gesztus, térközszabályozás)

- a nonverbális és verbális összhangja

A beszédhibás személy mozgása

- általános jellemzők (pl. harmonikus, könnyed, koordinált vagy merev, görcsös, koordinálatlan)

- a nagymozgások jellemzői

- a finommozgások jellemzői manipulációk során (játékhelyzet, író, rajzoló mozgás, festés, gyöngyfűzés)

- a beszédszervi mozgások jellemzői (ügyesség, gyorsaság, harmónia, tónus)

A beszédhibás személy muzikalitása

- ritmusutánzás (szótagolás, vers, mondóka)

A beszédhibás személy játéka, spontán tevékenységei

- játéktevékenység jellemzői

- játékválasztás,

- játékhasználata

A szülő kommunikációja, az interakció jellemzői

- a szülő verbális kommunikációjának jellemzői

- a nonverbális kommunikáció jellemzői

- az interakciók fajtája

- kezdeményezés, követés, dicséret, tiltás, szabályozás…stb

A gyakorlatvezető/mentor megfigyelése

- empatikus készség

- konfliktusmegoldó képesség

- verbális és nonverbális kommunikáció

- együttműködés

- nevelési helyzetekre adott reakciója