A sport földrajza a tetraéder modell szemszögéből
A földrajztudomány felfogása szerint a földrajzi környezetet a természeti és a társadalmi környezet együtt alkotja. Az emberiség történelme folyamán a társadalom a természeti környezet egyre nagyobb részét vette birtokba oly módon, hogy rendszeres kölcsönhatást épített ki azzal, saját hasznára alakítva azt. Ha társadalmi környezetet három legfontosabb összetevőjére bontjuk, magára az emberek alkotta társadalomra, gazdaságra és mindennek a működését szolgáló infrastruktúrára, úgy a földrajzi környezet egésze egy tetraéderrel szemléltethető (1. ábra).
1. ábra: A földrajzi környezet tetraéder modellje. Szerk. Tóth J. (1981)
A tetraéder mindig a „talpán", a természeti környezeten áll, míg az erre felépülő társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szférák egymással és a természeti környezettel is kölcsönhatásba kerülnek az élek mentén. Minden egyes szféra a másik három szférával egyaránt érintkezik. Mindebből az következik, hogy bármelyik szféra változását a másik három szféra változásának is követnie kell, különben a modell alakja torzul, a földrajzi környezet valahol kárt szenved. Az elmélet alkotója Tóth József (1981) a modellt eredetileg a település rendszerszemléleti illusztrálására szánta, ám az kitűnő támpontot kínál a sportföldrajzi kutatásokhoz is, hiszen a természeti, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális környezet struktúrái a sporttal is folyamatos kölcsönhatásban vannak.