Skip navigation

Táplákozás- és testképzavarokról általában

Készítette: Dr. Molnár Andor

Az étkezési zavarok régóta jelen vannak az emberek életében, ám csak később fedezték fel ezek élettani, pszichológiai és társadalmi jelentőségét. A történelem folyamán a szépségideálok is folyamatosan változtak. Minden kornak megvolt és a mai napig megvan a nőideálja.

A legelső ránk maradt szépségideált a willendorfi vénusz testesíti meg terjedelmes hasával, vastag combjaival és nagy melleivel. Ez a testalkat valószínűleg a termékenységet hivatott szimbolizálni. Ezzel szemben a sötét középkor nőalakjai aszkétikusak, „vértelenek" és rettentően soványak voltak, így a szépségideál is ehhez idomult. A reneszánsz kor újra divatba hozta az antik nőideált, a telt, kerek formákat és érzéki nőket (Eco, 2010). Ez a teltebb ideál csak az 1900-as évek végén kezdett átalakulni. Azóta viszont az ideális női test lassan kezd „elfogyni", fiús, sokszor rémisztő alakot ölt. A régebbi idők teltebb, kerekebb formáit napjainkra a „csont és bőr" felépítésű lányok és nők alakjai veszik át. A ruhaüzletek többsége ma már csak extra kicsi méretű, vékony lányokra illő ruhákat árul, a teltebb hölgyek csak a nekik kijelölt üzletekben vásárolhatnak.

Napjainkban egyre növekszik a kórosan elhízott, illetve a kórosan sovány emberek száma. A mindennapi élet felgyorsult, az étkezési szokások és az ideálok is változtak. Ennek eredményeképpen sok pszichikai betegség alakult ki a most fennálló társadalmakban.A 18. század végén a hisztéria volt a leggyakoribb zavar a nők között, a 20. század vége felé már a szorongásos zavarok, vagyis a pánik, a depresszió, és az evészavarok váltak a legelterjedtebb pszichiátriai betegségekké (Túry, 2001). A 20-21. század embere már-már odáig jutott, hogy a különféle táplálkozászavarok szinte mindennaposá váltak, nem keltenek nagy feltűnést. Napjainkban egyre többet hallhatunk, olvashatunk és tudhatunk meg a megfelelő táplálkozási szokásokról, az egészséges életmódról és a helyesen alkalmazott diéták jótékony, vagy annak vélt hatásairól. Számtalan internetes portál, magazin, könyv és film bíztat minek a helyes életmód, táplálkozást megismerésére és alkalmazására. Ezért meglepő, hogy a helyes táplálkozás mellet az evés zavarai is ugyanolyan jelentős hangsúlyt kapnak az emberek mindennapi életében. Napjainkban a médiának igen nagy szerepe van az emberek gondolkodásmódjának alakításában. A példaképeket a médiumok állítják elénk. Ami azt közvetíti, hogy a nők legyenek minél vékonyabbak és karcsúbbak. Felmérések szerint a nők 98%- a nem látja önmagát elég szépnek. A média által közvetített férfi ideál is nagymértékben megváltozott. Normális edzésmunkával el nem érhető izomzatot állítanak követendő példaként (Forgács, 2010).

Elhízott társadalmunkban a fogyás kultusza mégsem azokra hat, akik számára igazán indokolt lenne, hanem fiatal lányok esnek csapdába. Magyarországon élő túlsúlyos emberek 38%- a még soha sem próbálkozott fogyókúrával (Török és Pászthy, 2008). Ezzel szemben a serdülőkorú lányok körülbelül fele kipróbált már valamilyen fogyókúrás módszert (Forgács és Németh, 2008). A cél nem az egészséges megtartása, hanem a szépség elérése (Forgács, 2010). A 20-21. század ipari társadalmai kedveznek az evészavarok egyre gyakoribb megjelenésének és az újabb evészavar-formák kialakulásának (Túry és Szabó, 2000).

A két klasszikusnak mondható evészavar, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa mellett egyre újabb és újabb kórképek tűnnek fel. A teljesség igénye nélkül néhány további példa a napjainkban jelen lévő táplálkozási rendelenességek közül: orthorexia, drunkorexia, pregorexia, fatorexia, izomdiszmorfia, testépítő típusú evészavar, testedzés függőség, apotemnofília és obesitas (Bratman, 1997; de Coverley Veale, 1987; First, 2007; Keel és mtsai, 2005; Pope és mtsai, 1993). Az obesitast, azaz kóros elhízást gyakran külön kategóriaként kezelik a táplálkozászavarok között.

A táplálkozási zavarok előfordulása társadalmi osztályonként elkülöníthető. A felső és középső osztályokban, gyakoribbak a megjelenésük, mint az alsóbb társadalmi osztályokban. A táplálkozási zavarok módosulnak aszerint, hogy milyen kulturális miliőkben, foglalkozásokban fordul elő. Régen úgy tartották, hogy az evészavarok a „WWW" (white western women, magyarul fehér nyugati nők) betegségei. Ez arra utalt, hogy a nyugati kultúrában jelent meg és vált közismertté a táplálkozászavar. Az etnikai különbségek alapján az europid népesség körében gyakoribbak a zavarok, mint a negridek között (Túry,2005). Az utóbbi évek azt igazolják, hogy az evészavarok által megbetegedettek aránya a keleti országokban igen gyorsan nő és nem csak a magasabb, hanem az alacsonyabb társadalmi rétegekben élőket is veszélyezteti (Túry, 2001).

A táplálkozási zavarok jelentőségét a gyakoriságuk is alátámasztja. Fiatal, 18-35 éves nők között az evészavarok 1-4%-ban fordulnak elő, megjelenésére egyre fiatalabb életkorú lányok körében lehet számítani (Túry, 2001). Az evészavarok nem kizárólag női betegségek, ritkábban férfiaknál is előfordulnak. A férfiakra ugyanis kevésbé hat a karcsúság-ideál, mint a nőkre. A nők már az ideális testsúlyuk 90%-ánál is kövérnek tartják magukat. A férfiak evészavarai gyakoriságuk miatt gyakran a háttérben maradnak (Túry, 2001), de közöttük is egyre sűrűbben regisztrálnak evészavarral küszködőket (Gilbert, 1996). A nemi különbségek oka, hogy a nők és a férfiak különböző jellegű szociálkultúrális nyomásnak lehetnek kitéve. Az ideális alkatú nőket „vékonynak, karcsúnak, törékenynek", míg a férfiakat „izmosnak, erősnek és széles vállúnak" véli a közvélemény (Kearney-Cooke és Steichen-Asch, 1990).

Az evészavarban (főképp anorexia-ban) szenvedő betegek halálozási aránya eléri a 7-8%-ot is (Túry, 2005).