Mennyiségek és minőségek egyenlőtlensége

A fentebb vázolt folyamatok tehát az elhelyezkedés, a térbeli konfiguráció megváltozását eredményezik. A területi egyenlőtlenségek ugyanakkor a mennyiségi és minőségi dimenziókat is rejtenek magukban. A mennyiségi közelítés (2. dimenzió) vezető fogalmai a nagyság, tömeg, kiterjedés, illetve dinamikus megközelítésben a növekedés és a csökkenés (Nemes Nagy J. 1998). A sportkultúra térelemei tehát nem egyszerű pontokként, hanem eltérő tömegű „objektumként" jelennek meg (2. ábra).

2. ábra: Az amerikai Nemzeti Kosárlabda Szövetség (NBA) mérkőzéseinek látogatottsága 2009-2011 között.
Forrás: http://www.creativeclass.com/_v3/creative_class/_wordpress/wp-content/uploads/2011/05/map1.png

Ezt figyelembe véve, ha például a modernkori nyári olimpiai játékokon érmet szerző országok területi eloszlásának ábrázolásában nem csak az éremszerzés tényét vesszük figyelembe, hanem az elnyert érmek számát is, valamivel közelebb kerülünk egy területi egyenlőtlenség megfogalmazásához. Még pontosabb képet kaphatunk, ha két változóból (pl. érmek száma és népességszám) fajlagos (relatív) mutatókat hozunk létre (3. ábra).

3. ábra: A nyári olimpiai játékokon érmet szerzett országok az 1 millió főre jutó érmek száma alapján.
Forrás: http://www.targetmap.com/viewer.aspx?reportId=32999 

A minőségi dimenzió (3. dimenzió) mindig társadalmi értéktartalmakat hordoz, melyek összetettek, gyakran több ismérv alapján definiálhatók. A minőségi és a mennyiségi ismérvek persze sokszor nem különíthetők el élesen egymástól. A sportban a minősítés fogalma gyakran kötődik éppen mennyiségi teljesítményhez (pl. első osztályú minősítési szint). A minőségváltozás dinamikáját a fejlődés, változatlanság, visszaesés, lemaradás fogalmak jelölik.