Videó felvétel

Jelentős szerepet vállal a biomechanikai analízisekben. Ez a technika lehetővé teszi a mozgások képi rögzítését, mely bármikor visszajátszható, ezzel biztosítva a mozgások technikájának elemzését, javítását. Fontos a megfelelő kamera kiválasztása, mivel a gépnek tudnia kell olyan felvételt készíteni, mely utána alkalmas a biomechanikai elemzésre (Barton, 1983). A mozgáselemzésre használható videó felvételére alkalmas kamera jellemzői:

1. Képes legyen nagy képsebességgel rögzíteni a mozgást, amit az ad, hogy hány képkockát tud készíteni másodpercenként (fps - frames per second),
2. Képes legyen rövid expizíciós időre (zársebesség, 1/t), hogy a felvételek élesek maradjanak gyors mozgás rögzítése mellett is,
3. Rendelkezzen kis látószögű, éles felvétel készítésére alkalmas objektívvel (optikai lencsetagokból álló rendszer), melynek tulajdonságai: fókusztávolság, amely nagy tárgytávolság esetén jó közelítéssel megadja a lencse és a „fényérzékeny réteg" közötti távolságot mm-ben (1/t+1/k = 1/f); blende, mely szabályozza, hogy mennyi fény jusson a „fényérzékeny réteghez",
4. Képes legyen a fényerőt nagyítani elektronikusan (ISO), bár ennek a nagymértékű használata „zajos" képet eredményezhet.
   A felvételt nagy képsebességgel érdemes elkészíteni, hogy a gyors mozgásokat pontosan lehessen elemezni. Ahhoz hogy ezek a felvételek élesek legyenek fontos, hogy az expozíciós idő rövidebb legyen, mint a kép készítéséhez szükséges idő. A kamerát a mozgástól távol kell elhelyezni, így a lencse szélén fellépő esetleges torzítás elkerülhető, a képmező kisebb látószögbe kerül és a mozgás szögének változása elenyésző. Amennyiben a közelítés (zoom) használata indokolt, akkor figyelni kell arra, hogy a felvétel közben ezen változtatni tilos. A felvétel készítéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű fény, amit az objektíven a blende segítségével, a gépen pedig az ISO-val lehet beállítani, erősíteni. A felvételt érdemes napsütésben, vagy mesterséges fény esetén halogén vagy HMI izzó (nem vibrál a fénye) megvilágításával készíteni. A kamerát állványra kell helyezni és a lencsét a mozgást végző személy súlypontjának a magasságába kell emelni. A felvételhez mindenképpen kell egy referencia keret (viszonyítási alap), melynek a kamera síkjára merőlegesnek kell lennie, ez adja meg a mozgások kiterjedését. Ez lehet a mozgás háttérben, vagy fel lehet venni a mozgás előtt egy meghatározott fix ponttal (ugyanolyan zoom-mal) és a mozgás felvétele elé kell vágni. Így a referenciakeret nem lesz jelen a mozgás közben, de a fix pont meghatározza nekünk a viszonyítás mértékét. A mozgást végző személyre érdemes jelzőpontokat helyezni az elemezendő mozgásnak megfelelően (ízületek, csontok epifízisei, izmok tapadási és eredési pontjai). A jelzőpontok jól láthatóak legyenek, a környezetétől elütő színűek. A video elemzésben léteznek olyan számítógépes rendszerek, melyek megkönnyítik a felvételek digitalizálását és a mozgás adatokká alakítását. Vannak olyan laboratóriumi körülmények között használható mozgás szenzorok, melyek a mozgást elektromos jelekké alakítják, és egyből számítógépbe viszik az adatokat. Így szinte tényleges videó nélkül a szenzorok mozgásának megfelelően látható és játszható újra a mozgás.