A testösszetétel vizsgálata

A testösszetétel az emberi test egészén belül az egyes összetevők és testanyagok vagy szövetek abszolút mennyiségét, illetve egymáshoz vagy a teljes testtömeghez viszonyított arányát jelöli.

Egyik megközelítés, a kétkomponensű rendszer szerint a testet sovány testtömegre és raktározott zsírra lehet felosztani. A sovány testtömeg nem zsírmentes, megtalálható benne az ún. esszenciális zsír, ami a szervezet állandó komponense, mennyisége kevésbé változó, elsősorban a sejtek¬ben, sejt közötti állományban található. Ezek alapján a sovány testtömeg és a zsírmentes testtömeg nem rokon értelmű kifejezések. Ha a sovány testtömegből levonjuk az esszenciális zsír mennyiségét, megkapjuk a zsírmentes testtömeget.

A raktározott zsír (depózsír) a bőr alatt (subcutan) és zsigerek körül halmozódik fel. Mennyisége függ a tápláltságtól, a táplálkozási szokásoktól, az életmódtól, a fi¬zikai aktivitástól, az egészségi állapottól, életünk során nagymértékben változhat a mennyisége.

A többkomponensű megközelítés a sovány testtömeget bontja tovább izomtömegre, csonttömegre, illetve az egyéb szövetek (reziduális) tömegére.

Az egészségszempontú megközelítésben a zsírszövet mennyiségének teljes teszttömeghez viszonyított aránya, az ún. testzsírszázalék, vagy relatív zsír a legáltalánosabban vizsgált jellemző. A sportantropometriában fokozott jelentősége van az izomszövet arányának is. Általános megközelítésben a test magas zsír- és alacsony izomtartalma gyengébb fittségi állapotra, ezzel ellentétben a zsír alacsony és az izomtömeg magas aránya sportoláshoz ideális fittségi állapotra enged következtetni. A testösszetétel meghatározása ma már a versenysport mellett a rekreációban is igen népszerű, a felkészülést segítő és a szervezet egészséges stabilitását megteremtő lehetőségként van jelen.

A testösszetétel vizsgálatához és a testzsír-százalék becsléséhez használatos hagyományos módszer a bőrredő vastagság mérése. Ekkor a bőr alatt raktározott zsírrétegek vastagságát mérjük caliper-rel (6. ábra) a test meghatározott pontjain (Mészáros 1990). A mért adatokat az alábbi egyenletekbe behelyettesítve megkapjuk a becsült testzsír-százalékot.

6. ábra
(Forrás: blogs.ubc.ca)

Férfiakra vonatkozóan:

F% = 3,7234 + 0,1999×CR + 0,2876×HR - 0.0209×CSR - 0,0054×LPR ± 3,93

Nőkre vonatkozóan:

F% = 9,0075 + 0,1769×HR + 0,2327×CSR + 0,2249×LPR+ 0,0542×TRR ± 4,49

ahol F% = a testtömeg százalékában kifejezett testzsírtartalom, CR = combredő, HR = hasredő, CSR = csípőredő, LPR = lapockaredő, TRR = tricepsredő (minden bőrredő milliméterben mérve).

A két nem eltérő módon és mennyiségben raktározza a zsírt, ezért áll rendelkezésünkre külön férfiakra és külön nőkre vonatkozó képlet. Egy átlagos felnőtt férfi teste 12-15% zsírt és 45-50% izmot tartalmaz, míg egy átlagos felnőtt női testben 20-25% zsír és kb. 40% izom van.

Mészáros és munkatársai a többi testösszetevő mennyiségének becslésére is kidolgoztak többféle egyenletet, melyeket A gyermeksport biológiai alapjai (1990) című kötetben foglaltak össze. Ezeken kívül számos egyéb becslő eljárást ismer a szakirodalom. Közös bennük, hogy a csonttömeg becsléséhez csontszélességi adatok, az izomtömeg becsléséhez pedig végtag kerületi adatok mérése szükséges (Bodzsár 2004).

Drinkwater és Ross (1980) testösszetételt becslő módszere abban egyedi, hogy több testméreti adat lemérése után egyetlen számítási eljárás többszöri ismétlésével mind a négy testfrakció abszolút és relatív mennyiségét megkaphatjuk. Rendszerükben a vizsgált személy adatait az uniszex humán fantom adataihoz hasonlítják, ami egy hipotetikus, elméleti emberi modell (Bodzsár 2004).

A testösszetétel mérésére többféle műszeres eljárás is alkalmas, az izotóphígításos technikától, a DEXA-n (Dual-energy X-ray absorptiometry) és az MRI-n (magnetic resonance imaging) át az CT-ig (computer tomography).

A legelterjedtebb a bioelektromos ellenállás mérésén alapuló testösszetétel vizsgálat (BIA - bioelectronic impedance analysis). Ez a technika a testszövetek elektromos vezetőképességének különbözősége alapján vizsgálja a test összetételét. A szövetek elektromos vezetőképessége a bennük tárolt víz, illetve elektrolit mennyiségével arányos. A másik fontos tényező a vezetőképesség szempontjából az adott szövetet alkotó sejtek alakja, formája: minél kerekebb a sejtforma, annál rosszabb a vezetőképesség. Mivel a zsírszövet más szövetekkel összehasonlítva kevés vizet tartalmaz, továbbá sejtjeire leginkább a kerek forma jellemző, ezért vezetőképessége a többi testszövetnél rosszabb. Ezzel szemben például viszonylag magas víztartalma és hosszanti, rostos elemekből felépülő szerkezete miatt az izomszövet nagyon jó elektromos vezető. Általában elmondható, hogy a zsírszövet kivételével a többi testszövet jól vezeti az elektromosságot (Kyle 2004).

A BIA alapú vizsgálatot ún. InBody gépekkel végezzük. Az Inbody gépek nemcsak a testösszetétel mérését végzik el, hanem azt is kimutatják, hogy a vizsgált személy testösszetétele korának, nemének, testsúlyának és testmagasságának megfelel-e. A gép szoftvere felnőttek esetében a nemzetközi standard eredményekhez, 18 év alatti növekedésben levő fiataloknál korosztályos percentilis görbék értékeihez hasonlítja a mért adatokat. Az egyszerűbb, ún. két elektródás testzsírszázalék-mérő eszközök csak a relatív zsír mennyiségét mérik. A komolyabb, négy elektródás InBody gépek a testösszetétel meghatározása mellett alkalmasak túlsúly diagnózisra (testtömeg index, derék-csípő arány) is. Megmutatják az alapanyagcsere energiaigényét (BMR - Basal Metabolic Rate), a test teljes víz- és ásványi anyag tartalmát, a zsírmentes testtömeget. A modernebb InBody változatok nemcsak az egész testre, hanem külön-külön a négy végtagra, valamint a törzsre vonatkoztatva is megadják a testösszetételi adatokat. A szoftver bemutatja az adott nemhez, életkorhoz és testmagassághoz ideális testsúlyt és testösszetételt, akár mozgásprogramot is javasolhat az ideál eléréséhez.