Mit akarunk elérni? – A célok kitűzése
Akkor lehetünk egyáltalán motiváltak valamire, ha van célunk. Ezért a sportban a cél, és a cél eléréshez vezető tervező munka elsődleges. A mentális felkészítésnek ez az alfája és omegája, hiszen ha a sportoló nem tudja, mit akar elérni, vagy egyáltalán azt sem tudja, miért sportol, akkor nincs miről beszélni. Egyébként, sajnos a gyakorlati munkában elég gyakran előfordul, hogy a sportolónak nincs világos és reális célkitűzése, miközben már jó, évek óta sportol.
A célnak reálisnak, elérhetőnek, jól megfogalmazottnak kell lennie. A sikerorientált sportolók általában a saját képességeik szintjénél magasabb, kemény munkával elérhető célokat fogalmaznak meg. Amikor ezt elérik, az igényszintjük emelkedik. Ha nem érik el, akkor újra, keményebben próbálkoznak. Ezzel szemben a kudarckerülők képességeikhez mérten vagy nagyon alacsony, vagy túl magas célt határoznak meg. Így akár elérik, akár nem, az önértékelésük, énképük nem változik, nevezetesen az igényszintük sem.
5. ábra A két különböző versenyzői alkat valamint a célkitűzés és az igényszint kapcsolatának összefüggései
Meg kell említeni Nicholls (1984. ld. Cashmore, 2008) teljesítménycél elméletét, ld. 5. ábra. E szerint a teljesítményviselkedés a teljesítménycélok és a képességek észlelt szintjének az összege. A célok irányulhatnak a feladatra, a teljesítményre, ami egyén szinten akár egy új technika elsajátítását, vagy az adott mozgás helyes végrehajtását is jelentheti. De irányulhatnak a másik legyőzésére, a győzelemre is. A sikeres sportolók általában a feladatra összpontosítanak, hiszen minden egyes helyesen megválasztott és kivitelezett technika végső soron egy lépéssel közelebb visz a végső győzelemhez. Vagyis maga az út fontosabb. Utóbbinál, a mindenáron való győzni akarás nem hátrány, de háttérbe kerülhet maga a verseny, mérkőzés, feladat végrehajtása. Ha az előbbi magas képességekkel párosul, akkor jelenhet meg a maximális teljesítmény (ld. Cashmore, 2008).
