Összefoglalás

A sport az emberi kultúra terméke, s mint ilyen születése óta kölcsönhatásban áll a földrajzi környezettel, a világnak azzal a részével, melyben mind a természeti, mind a társadalmi törvényszerűségek érvényesülnek. A sport más kulturális alrendszerekhez hasonlóan jellegzetes térbeliséggel rendelkezik, melyet különböző elemeinek (pl. sportolók, sportszervezetek, sportlétesítmények, sportesemények) egymással és környezetükkel kialakított kapcsolatai hoznak létre.

A sport környezet, illetve tájátalakító hatása, szerepe és felértékelődése a társadalmi, politikai és urbanizációs folyamatokban folyamatosan szüli azokat az újabb és újabb kérdéseket melyek földrajzi analízissel, kritikus elemzéssel megválaszolhatók. A sportföldrajz szintetizáló szemléletével, valamint a természet, a társadalom és a kultúra kapcsolatát feltáró geográfiai modelljei segítségével kiválóan alkalmas a sport jelenségének, térfolyamatainak komplex elemzésére, többek között a társadalmi folyamatokkal, a várostervezéssel, sportpolitikával, munkaerőpiaccal, szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolására.

A sportföldrajzi ismeretek fontos adalékokkal járulhatnak hozzá a testneveléssel és a földrajz tantárggyal kapcsolatos kompetenciák fejlesztéséhez az általános és középiskolai oktatásban. Kognitív tartalmai szélesítik a sporttal és a földrajzi térrel kapcsolatos tudást. A tanulók a szakirodalom és az internetes tartalmak segítségével fejleszthetik térképolvasási készségeiket, képesek lehetnek megérteni a sportföldrajz komplexitását, mindennapi életben is jelen lévő tartalmait. A sportföldrajz színes és érdekes világa, a kedvenc sportágakhoz, csapatokhoz, versenyzőkhöz való kötődése pozitív attitűdöket alakíthat ki bennük a sportolás és a tudományos kutatás iránt.