Skip navigation

Az infrastrukturális szféra és a sport

A sport infrastruktúrája szűkebb értelemben az a mesterséges környezet, ahol a sportra való felkészülés, edzés és versenyzés folyik. Tágabb értelemben magába foglalja a sportlétesítmények igénybevételéhez és működtetéséhez szükséges műszaki létesítményeket is (pl. út-, víz-, elektromos, távközlési- és csatornahálózat). A sportföldrajz tárgyát képezi ezeknek a létesítményeknek az elhelyezkedése, a földrajzi térben és térfolyamatokban betöltött szerepe: Hol vannak? Miért vannak ott? Hogyan kerültek oda? Mi van körülöttük? Kik működtetik? Kik használják? Mire használják? Honnan jönnek a használói? Mennyi pénz, energia, termék áramlik oda? Milyen hatással vannak környezetükre?

Az sportinfrastruktúra fejlesztésének fontossága a sport növekvő népszerűségéből és hozzá az optimális sportolási feltételek megteremtésének igényéből adódik. Egy-egy szabadidős, illetve sportlétesítmény vonzáskörzete rendkívül eltérő: pl. egy városi park, játszótér esetében maximum 1 km, míg egy-egy stadion, sípálya, vagy szörfparadicsom esetében akár több száz, vagy több ezer km is lehet (Bánhidi M. 2011).

A sportlétesítmények építése alkalmával reális törekvés, hogy azok funkcióit, használóinak körét minél jobban kiterjesszék. Különösen igaz ez a nagy tömegeket mozgósító mega sportrendezvények sport- és kiszolgáló létesítményeire, melyeknél persze előre is lehet tervezni a várható igényeket. Egy-egy esemány hatalmas anyagi és szellemi erőket mozgat meg. Az élsport igényeinek kielégítésére, nagy világversenyekre készülő stadionok, sportcsarnokok, sportpályák rendszerint a legkorszerűbb technológia szerint készülnek, ami különösen igaz a versenyek lebonyolításának közvetlen színhelyére (pl. fűthető gyep, műanyag futópálya, rugalmas sportpadló).

A sport-infrastrukturális fejlesztések során sok esetben nem valósulnak meg a fenntarthatóság alapelvei, ami által a természeti környezetet jelentős terhelés éri. Ezek a hatások természetesen sportáganként mások lehetnek (pl. a természeti sportok közül az alpesi sízés az, amely a leginkább befolyásolja a környezet állapotát). Az Európai Unió Maastrichti Szerződése előírja, hogy a sportlétesítmények létesítésekor minden szempontból vegyék figyelembe azok környezetre gyakorolt hatásait.