Szerkezet, szerepkörök, kapcsolatok, viszonyok
A szerkezet (4. dimenzió), mint egyenlőtlenségi dimenzió a térelemek belső tagoltságát árulja el (4. ábra). Jellegzetes megjelenési formája a homogenitás, a diverzifikáltság és a specializáltság. A népesebb települések sportági szerkezete általában tagoltabb, diverzifikáltabb (több féle sportág egyidejű jelenléte), mint a kisebbeké. Eltérő természeti adottságú tájak találkozása (pl. síkság-hegyvidék, tengerpart) ugyancsak növeli a sokféleség esélyét. A magashegységi környezet erősen specializált sportolási kínálattal rendelkezik. A dinamikus térfolyamatokban - az idő, mint változó bevonása - az egységesülést, egyformásodást (homogenizáció), a specializálódást, illetve a tagolódást, a különbözőségek növekedését eredményezi.
4. ábra: Az Egyesült Államok és Kanada professzionális sportjának szerkezete a négy fő sportág alapján.
Forrás: http://geography.about.com/library/weekly/aa042700a.htm
A szerepkörök (5. dimenzió) a különféle térelemeknek a rendszer működésében betöltött rangját, ehhez illeszkedő tevékenységét, vagyis funkcióját jelentik. Ez a fajta munkamegosztás jól azonosítható a sport rendszerében is (pl. központi sportirányítás helye, sportági akadémiák, utánpótlás-nevelő egyesületek helye). Mindezek a térben és időben koncentráló, szétosztó, alkalmanként pedig megosztott funkciókat látnak el. A nagyvárosok sportszempontból funkciógazdagabbak, mint a kisebb települések.
A kapcsolatok (6. dimenzió) a térelemek egymásra hatását tükrözik, melyek térbeli áramlásokon keresztül valósulnak meg (területközi mozgások, migráció, integráció). A különböző sportágakhoz eltérő kapcsolati háló tartozik (pl. ilyen kapcsolati háló szükséges a sportági bajnokságok lebonyolításához). A népszerűbb sportágak térbeli és funkcionális kapcsolatai gazdagabbak, mint a kuriózumként megjelenő fiatal, vagy népszerűségét vesztett „elöregedő" sportágaké.
A viszonyok (7. dimenzió) vizsgálata a térelemek alá-fölérendeltségének, irányítófüggő szerepének, összefüggéseinek dimenziója. A kapcsolatok és viszonyok egyaránt analóg kapcsolatban állnak a mennyiségi és a minőségi dimenziókkal (Nemes Nagy J. 1998).
A sport térbeliségének elemzésére - csakúgy, mint egyéb társadalmi-kulturális jelenségek vizsgálatára - alkalmazható hét dimenzió a valóságban szervesen összetartozik, együtt jelenik meg az adott időkeresztmetszetben készült feltárásokban éppúgy, mint a térfolyamatokban. Ugyanakkor a hét szempont szerinti változók között nem determinisztikus, hanem valószínűségi (sztochasztikus) kapcsolat van. Nem esik mindig egybe például a nagyság és a fejlettség, vagy a tagoltság és az irányító szerep.