Skip navigation

Bevezetés

Az életmódunk befolyásolja az egészségi állapotunkat: a Lalonde-jelentés (1974) megállapítását, mely szerint az életmódunk jelentős részben (43%) felelős az egészségi állapotunkért, számos kutatási eredmény igazolta. A világ összlakosságára nézve az élettartamot és az életminőséget veszélyeztető legfontosabb rizikófaktorok az életmód elemei közül kerülnek ki. Az első öt helyen az egészségtelen táplálkozás és az inaktív életmód, az aktív és passzív dohányzás valamint az alkoholfogyasztás állnak (Lim és mtsai, 2012). A káros szenvedélyek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai régóta közismertek, az inaktivitás széleskörű elterjedése és következményei azonban csak az utóbbi évtizedekben váltak általánossá. A kutatások szerint az inaktivitás előfordulásának további globális növekedése várható az elkövetkezendő években (Ng és Popkin, 2012).

A mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás minden korosztályt érint és hatásuk már kora gyermekkortól megfigyelhető. A gyermekkori elhízás rizikófaktorai közé tartozva, közvetve hozzájárulhatnak az elhízással összefüggésbe hozható kóros állapotok fiatalkori megjelenéséhez (1. táblázat).1

1. táblázat. A gyermekkori elhízás következményei

Érintett szervrendszer Betegség
Anyagcsere Kettes-típusú cukorbetegség, metabólikus szindróma
Mozgásszervek combcsont fej elcsúszás, elgörbült alsó lábszár, lúdtalp
Keringés magas vérnyomás, magas vérzsír, érelmeszesedés, bal kamra falának megvastagodása
Psyche depresszió, szorongás, alacsonyabb iskolázottság
Idegrendszer Pseudotumor cerebri
Gyomor-bélrendszer Zsírmáj, epekő, nyelőcső reflux
Légzés alvás alatti időleges légzésleállás (alvási apnoe), asztmás rohamok
Vizeletelválasztás fehérjevizelés