- Sporttudomány a mindennapos testnevelés szolgálatában
- A sport és a testedzés pszichológiája – szemelvények a sportpszichológiából
- Bevezetés
- A pszichológia felkészültség szerepe a sportteljesítményben
- A sportpszichológia kialakulása, tárgya
- Miért kezdjük el? – A motiváció
- Mit akarunk elérni? – A célok kitűzése
- Miért figyelünk? – A figyelemkoncentráció
- Miért izgulunk? – Stressz és szorongás a sportban – Zónában
- Betekintés a sport szociálpszichológiájába
- A vezetői magatartás - leadership
- Agresszív vagy asszertív? – Érdekérvényesítés a sportban
- A túledzettség pszichés okai és következményei
- Felhasznált irodalom
- A sport földrajza
- A fizikai aktivitás hatása iskoláskorúak egészségére, egészségmagatartására
- Táplákozás- és testképzavarokról általában
- Az evészavarok kialakulásának magyarázatai
- Étkezési zavarok legismertebb fajtái
- A táplálkozászavarok és a sport összefüggése
- Egyéb táplálkozás- és testképzavarok (a teljesség igénye nélkül)
- Az evészavarok testi szövődményei
- A női atlétatriász
- Az evészavarok diagnosztikája
- Az evészavarok terápiája
- Irodalomjegyzék
- Sportgenomika
- Bevezető
- Sportgenomika
- Állóképességet befolyásoló génváltozatok
- Izomteljesítményt befolyásoló génváltozatok
- Az ín- és ízületi szalagok-, valamint a csontsérülésekkel kapcsolatos génváltozatok
- Hirtelen szívhalállal összefüggő génmutációk
- Génváltozatok a testösszetétellel összefüggésben
- DNS profil a sporttáplálkozásban
- A pszichológiai adottság
- Génterápia vs. géndopping
- Összegzés
- Források
- Mozgáselemzés – Biomechanika
- Pulzuskontrollált terhelés a testnevelés órákon
- Laboratóriumi eszközök a motoros képességek mérésére
- A sportágválasztás tudományos szempontjai: biológiai szempontok
Szögmértan
Más néven goniometria, melynek leggyakrabban használt eszköze a goniométer. A módszerre jellemző, hogy gyorsan szolgáltat adatokat a mozgás közben fellépő ízületi szögváltozásokról képi rögzítés nélkül. Alkalmazásával direkt módon fontos információkat, adatokat lehet megtudni a szögsebességről, a szöggyorsulásról, kis és a nagy sebességű mozgásoknál. Probléma viszont, hogy a goniométer többnyire csak egy szabadságfokkal rendelkezik, míg az ízületeknek több szabadságfoka is lehet. Az elektromos goniométer központi szerkezeti része a potenciométer, amit az ízületi forgástengelyre rögzítenek, és az ehhez kapcsolt két egyenes lap elcsúszásának mértéke ellenállasok segítségével adja meg a szögváltozást, melyet elektronikusan kezelhető adatokká tesz. A gumiszalagos goniométer képes több dimenzióban vizsgálni az ízületi szögváltozásokat (Barton, 1983).