Coleman R. Griffith, az első amerikai, „professzionális” sportpszichológus
Griffith 1918-ban, mint doktorandusz, kezdte a sportpszichológiai munkásságát az Illinois Egyetemen, ahol az a George Huff volt az igazgató, aki később, felfigyelve Griffith képességeire és eltökéltségére, labort alapított számára. Ezzel 1925-ben a sportpszichológia elindult az önálló tudománnyá válás útján (Weinberg, Gould, 2011).
Griffith már az 1920-as években több, sporttal kapcsolatos tanulmányt publikált, a Psychology of Coaching (1928), és a Psychology and Athletics (1928) több, sportban dolgozó szakember figyelmét is felkeltette. Érdekesség - persze az amerikai sportkultúrát ismerve kevésbé meglepő, hiszen ott a kezdetektől egyszemélyi tulajdonosa volt a kluboknak, és ők elvárták a minél magasabb profitot, ezért, ha kellett, minden területről „összegyűjtötték" a legjobb szakembereket -, hogy 1938-ban mai szóhasználattal élve, leigazolta őt a Chicago Cubs. Ezzel gyakorlatilag Griffith lett az első gyakorlati sportpszichológus. Az alábbi linken érdekes, korabeli fotók és írások láthatók:
http://expsychlab.com/2011/09/07/the-father-of-sport-psychology-dr-coleman-r-griffith/
A 2. világháború után a sportpszichológia egyre inkább megerősödött. A pszichológia különböző irányzataiból a sport számára leginkább adaptálhatókat átvette, majd ezek alapján kutatási módszereket és újabb elméleteket dolgozott ki. Napjainkban igen szerteágazó, kultúráktól függő, gyakran a legmodernebb informatikai eszközöket használó alkalmazott tudományág lett. Gyakran megkülönböztetik a teljesítményorientált élsporttal foglalkozó sportpszichológiát, az egészséges lét, a rekreáció, és a testedzés területét vizsgáló egészségpszichológiától, valamint a testedzés pszichológiájától (az angolban a sport-, a health-, illetve az exercise psychology kifejezést használják). Az alábbi linken, egy a formula 1-ben is alkalmazott mentális tréning, a vizualizáció látható. Ezen Fernando Alonso „betanul" egy pályát, amit aztán emlékezetből vezet le. Igen látványos.