Pszichés közérzet

A pszichés közérzet vizsgálatát elsősorban a lelki egészség tanulmányozása céljából alkalmazzák. Az előző mérőeszközökhöz hasonlóan számos tényező befolyásolja. Ezek közül említésre méltó a társadalmi és gazdasági státusz erős befolyásoló hatása, melyet jól szemléltet Sujoldzić és De Lucia (2007) kutatásának eredménye. Vizsgálatukban a serdülők pszichés közérzetének másik befolyásoló faktorát, a testképet tanulmányozva azt találták, hogy a különböző nemzetiségű (koszovói, albán és boszniai) serdülők testképe és pszichés közérzete közötti kapcsolat attól is függött, hogy melyik országban élt a serdülő: a negatív testkép rosszabb pszichés közérzettel járt a boszniai bosnyák serdülőknél, mint akár az Ausztriában, akár a Szlovéniában élő bosnyákoknál. A testképhez, a testsúlyhoz való viszonyulás mindkét nemnél befolyásolja a serdülők pszichés közérzetét, a kedvezőtlen megítélés lányok esetében általában nagyobb eséllyel jár együtt rosszabb közérzettel (Vogt Yuan, 2010; Gray és Leyland, 2009). Az aktívabb életmód, a szabadidős sportaktivitások kedvezően befolyásolják a serdülők pszichés közérzetet. Sacker és Cable (2006) kutatásának eredményei szerint a serdülőkorukban szabadidős sporttevékenységet folytatóknak 15 évvel később is jobb volt a lelki közérzetük.