Skip navigation

A beruházással összefüggő pénzáramlás

Ahhoz tehát, hogy a beruházásokat értékelni tudjuk, először is meg kell becsülnünk a beruházás üzembe helyezése következtében létrejövő pénzáramlásokat, mivel egy eszköz piaci értéke az eszköz révén képződő jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként határozható meg.

A beruházással kapcsolatos cash-flow különböző időpontokban felmerülő pénzbevételeket és pénzkiadásokat jelent. Ez a cash-flow három részre osztható:

  • kezdeti pénzáram (C0): a beruházás eldöntésétől az üzembe helyezésig felmerült beruházási kiadások tartoznak ide (pl. az új eszköz beszerzési ára, szállítási és beszerelési költségek stb.)
  • működési pénzáram (C1, C2, ..., Cn-1): a beruházás élettartama alatt képződő cash-flow
  • végső pénzáram (Cn): mivel a beruházás élettartama nem végtelen, előrejelzést kell készíteni arról, hogy a beruházás befejeződésével, felszámolásával kapcsolatosan milyen cash-flow-val lehet számolni (ide tartozik például: az eszköz értékesítéséből származó bevétel, vagy, ha vannak ilyenek, a helyreállítás költségei).

Ha a pénzáramlás elemek előjelét tekintjük (+: pénzbevétel, -: pénzkiadás), akkor többféle sémát is megadhatunk. Konvencionális pénzáramlás esetén a kezdeti pénzkiáramlást követően pozitív cash-flow képződik. Sok beruházás produkál azonban nem konvencionális pénzáramlást.

Konvencionális pénzáramlás
- + + + + + +
Nem konvencionális pénzáramlások:
- - - + + + + pl. kutatás-fejlesztési projekt, ahol az első években csak kiadások keletkeznek
- + + - + + - pl. kiskereskedelem (pl. sportbolt), vendéglátás, egyéb szolgáltatások (pl. edzőterem): időről időre valamilyen felújítást, átalakítás, stílusváltást kell végrehajtani
- + + + + + - pl. bányászat: a projekt lezárulásakor helyreállítási kötelezettség keletkezik
- - - - - - - pl. jogszabályi vagy környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést célzó beruházás (pl. egy szűrő felszerelése és használata, amely folyamatosan kiadásokat jelent)