Az üzleti terv címzettjei
Ahogy már említettük, napjainkban a kis- és középvállalkozások egyre gyakrabban kerülnek szembe az üzleti terv készítés problematikájával, hiszen a bankok, pályázat kiírók, befektetők elvárják e dokumentum elkészítését. A kisebb cégek esetében ez a feladat fokozott nehézséget okozhat, hiszen a kis- és középvállalkozásokról alapvetően elmondható, hogy általában nem rendelkeznek megfelelő képzettségű szakembergárdával e téren. Másfelől egy sikeres üzleti terv elkészítéséhez elengedhetetlen a hozzáértő szakemberek összehangolt munkája. Az esetek többségében a vállalatok külső tanácsadói szolgáltatást vesznek igénybe, amely olykor igen komoly költségeket ró a vállalkozásra. Nyilvánvalóan a költségek függnek magától a vállalkozástól, valamint a projekt összetettségétől is. Az ideális természetesen az lenne, ha maga a kisvállalkozó is képes lenne megírni a saját üzleti tervét, az azonban az esetek nagy részében nem megoldható, mivel nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Sajnos a külsősök által készített üzleti tervek egy része „konzerv minőségű", esetleg a cégre jellemző speciális adatokkal feltöltve. Ezért kompromisszumként (szükségmegoldásként) az „együtt-írást" tudjuk javasolni, ahol legalább a vállalkozó speciális ismeretei, egyéni elvárásai is megjelennek a tervben.
Mivel jelentős anyagi vonzatai vannak az üzleti terv külső szereplőtől történő igénybevételének, ezért mindenképpen érdemes megfontolni, hogy valóban szükség van-e rá. A kisebb cégek esetében a hiányzó szakértőgárda mellett nehézséget jelent az, hogy a jelentős múlttal és tőkeerővel rendelkező nagyvállalatokkal szemben a kisebb vállalkozások számára a bankok nehezebben, megfontoltabban folyósítanak hitelt. Ehhez segítséget jelenthet egy jól kidolgozott üzleti terv megléte.
Összegezve, amennyiben a vállalat úgy dönt, hogy üzleti tervet készít, akkor a KKV-k esetén is elmondható, hogy alapvetően négy célcsoport különíthető el:
- maguk a vállalkozások (tulajdonosok),
- hitelintézet (hitelfelvétel),
- befektetők, valamint
- a kormányzat, önkormányzat, egyéb donorszervezetek (főként pályázati forrás megszerzése esetén).
A másik kérdéskör a terv elkészítésnek a célja. A vállalkozások különböző célok elérése érdekében készíthetnek üzleti tervet. Attól függően, hogy a vállalkozás mely célt tűzi ki maga elé, eltérő részletességgel kell kidolgozni az egyes fejezeteket, nyilvánvalóan a kitűzött cél eléréséhez szükséges fejezetek mélyebb bemutatást igényelnek. Értelemszerűen az adott célcsoport információigényeit kell nagyobb mélységben kielégíteni, a számukra releváns tényezőkre kell nagyobb figyelmet fordítani, mert valamilyen értelemben az adott üzleti terv „számukra készül".
A fentiekben említettek logikai összefüggéseinek összegzéseként az alábbi általános szabályszerűségek figyelhetők meg. A célok kijelölése és a terv címzettjei szoros összefüggésben lehetnek, sőt ez gyakran egy „oda-vissza hatás" formájában jelenik meg. Ezért leegyszerűsítve: a vállalkozás meghatározza az üzleti terv címzettjeit, majd kijelöli, hogy mely fejezetek részletes kifejtése segíti leginkább a célok megvalósulását (7.1. táblázat).
7.1. táblázat Az üzleti terv potenciális céljai és a hozzátartozó címzettek, fejezetek
CÉL | ÜZLETI TERV CÍMZETTJE | HANGSÚLYOS FEJEZETEK |
---|---|---|
Induló vállalkozások tevékenységi körének kialakítása | A leendő vállalkozás tulajdonosi köre, menedzsmentje | Termelési-, technológiai terv, értékesítési- és marketing terv, jövedelmezőségi terv |
Működő vállalkozás fejlesztése, tevékenységének módosítása | A vállalkozás tulajdonosi köre, menedzsmentje | Termelési-, technológiai terv, értékesítési- és marketing terv, jövedelmezőségi terv |
A vállalkozás teljesítményének értékelése, vezetői tájékoztató | A vállalkozás tulajdonosi köre, menedzsmentje | Pénzügyi terv, értékesítési- és marketing terv |
Krízishelyzet feltárása, megoldása | A vállalkozás tulajdonosi köre, menedzsmentje | Termék, értékesítési- és marketing stratégia, pénzügyi terv, likviditási terv |
Üzleti partnerek tájékoztatása, új üzleti partnerek megnyerése | Beszállítók, vevők | Beszerzési terv, értékesítési terv, logisztikai terv |
Új tulajdonostárs(ak) bevonása | Új befektetők, potenciális tőkebefektetők | Pénzügyi terv, jövedelmezőségi terv, értékesítési- és marketing terv, termelési terv, szervezeti terv |
Nem tulajdonosi tőkebevonás - hitelfelvétel | Pénzintézet, hitelnyújtók | Pénzügyi- és pénzforgalmi terv, jövedelmezőségi terv, üzleti terv egésze |
Nem tulajdonosi tőkebevonás – visszatérítendő támogatások | Támogatást folyósítók | Az ötlet részletes kidolgozása, pénzügyi- és pénzforgalmi terv, jövedelmezőségi terv, az üzleti terv egésze, a terv fenntarthatósága |
Nem tulajdonosi tőkebevonás – vissza nem térítendő támogatások | Támogatást folyósítók | Az ötlet részletes kidolgozása, pénzügyi terv, jövedelmezőségi terv, az üzleti terv egésze, a terv fenntarthatósága |
Forrás: Bálint J. - Ferenczy T. - Juhász M. (2007) és Henkey I. - Imreh Sz. (2012) alapján saját szerkesztés
A 7.1 táblázattal szoros összefüggésben a megcélzott célcsoport függvényében tárgyaljuk az egyes specifikumokat.