A vállalkozás a potenciális donor számára készít tervet
Az uniós csatlakozást követően megnyíltak a pályázati lehetőségek a KKV-k előtt, úgy is mondhatnánk, hogy kinyílt a világ a KKV-k számára, amennyiben a pályázati pénzeket valós szükségletek kielégítésére használják fel. A pályázatokhoz kötelező mellékletként üzleti tervet kell benyújtani, amelyből a gyakorlott bíráló számára hamar kiderül, hogy csupán a pénzszerzés a cél mindenféle tényleges hozzáadott érték nélkül, avagy valóban egy projekt megvalósítása érdekében venné igénybe a pályázható forrást. Továbbá az üzleti terv arra is rámutat, hogy a projekt megvalósításához rendelkezésre állnak-e a szükséges pénzügyi eszközök, valamint megfelelő, szakképzett humán erőforrás. Az előbbieken túl kiemelnénk, hogy mindenképpen figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalkozás hosszú távú tervei, elképzelései, illetve a pályázati cél összeegyeztethető legyen. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy túl hosszan, minden fejezetet részletesen kifejtenek az üzleti terven belül, azonban a siker eléréséhez inkább egy rövid, tömör, lényegre törő, logikusan összerakott terv járul hozzá.
Minden esetben igaz, hogy a terv címzettjének megfelelő üzleti tervet praktikus készíteni, de ez az állítás fokozottan igaz a pályázati támogatások megszerzéséhez kapcsolódó tervek esetében. Nyilván az üzleti terv ekkor már egy ígéretként is funkcionál azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is történne, ha a pályázó megkapná a támogatást. Lássunk néhány javaslatot, amely jelentős mértékben javíthatja a kisvállalkozó esélyeit.
Mindenekelőtt a formai kötelmekről. A banki esethez hasonlóan, de még hangsúlyosabban jellemző, hogy a donor szabja meg a feltételeket. Ez a tény gyakran abban is tárgyiasul, hogy a pályázathoz csatolandó üzleti terv is gyakorlatilag egy formanyomtatvány, az összes pályázathoz kapcsolódó üzleti terv ebben a sémában készül el. Mindenképp ki kell emelni, hogy ilyen esetekben kizárólag ebben a szerkezetben dolgozzunk!
A pályázatokhoz kapcsolódó üzleti tervek egyik szerepe szintén a donor kételyeinek eloszlatása. (Meg kell győzni őket, hogy nem áll fenn reális veszélye a közösségi források elkallódásának, életképes az elképzelt fejlesztés stb.) Pontosan ezért az egyik legpraktikusabb javaslat ilyen esetekben a mérsékletesség. Nem szerencsés, ha túl látványos, túl ambiciózus tervet nyújtunk be, de éppen ilyen veszélyes, ha túl mértéktartó a tervünk.
Az előzőekhez kapcsolódik a kockázatok kezelése. Ha van a pályázatban külön rész a kockázatokkal kapcsolatban, akkor kötelező, míg ha nincs, akkor erősen ajánlott a kockázatok feltérképezésére és esetleges kezelésére kitérni. Szintén a bizonytalanságok csökkentése a végső célja ezen részek alapos kidolgozásának.
Nem lehet megkerülni a megtérülés problematikáját. A pályázati kiírások egy részében években megadva is meg kell határozni a megtérülési időt. Amennyiben megoldható, érdemes ekkor is tájékozódni, hogy milyen „elvárások" vannak az adott pályázattal kapcsolatban, és a „mezőnyhöz" igazítani a saját projektünk jellemtőit is. Feltétlenül kiemelendő azonban, hogy a megtérüléssel kapcsolatos irreális ígérteket nem ildomos megfogalmazni, mert egyrészt teljesen szabálytalan, másrészt az olvasó is fel fogja fedezni valótlanságukat, harmadrészt érdemes végiggondolni, hogy a pályázat megnyerése esetén és a fejélesztés megvalósítása során pontosan ezeket az ígéreteinket kell maradéktalanul megvalósítani.
Végül az uniós alapelvekhez szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság problematikája. Főszabályként kisvállalkozások esetében három éven keresztül nem mehet át lényegi változáson a projekt és ehhez szükséges a pénzügyi fenntarthatóság is. Ezért - amennyiben olyan a konkrét pályázat - érdemes végiggondolni a potenciális bevételteremtő tevékenységeket, illetve általánosságban is kitérni a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre.